Egy 1950. május 2-án keltezett levélben, amelyet a Járási Nemzeti Bizottságnak küldött, a dunaszerdahelyi Helyi Nemzeti Bizottság (1960-ig Dunaszerdahely jogi értelemben nem volt város) nemcsak nagyon felületesen indokolta a két régi temető megszüntetését – „szükségessé vált az egészségileg káros két temető bezárása és egy új temtő kialakítása” –, hanem azt egy nagyobb terv részeként fogalmazta meg: vele együtt „szükséges egy új park, egy gyülekezési hely és egy játszótér kialakítása”.
A fellelhető források alapján ez utóbbiak nem valósultak meg, sőt az iratokból az sem derül ki, hova tervezték a parkot.
Az új temető tervével párhuzamosan döntöttek a két „régi temető”, a Bonbon hotel helyén és a Bősi úti felüljáró alatti temetők bezárásáról.
A források tanúsága szerint a döntést a dunaszerdahelyi Járási Nemzeti Bizottságon (JNB) hozták meg. A JNB egészségügyi osztálya egy 1950. május 10-i keltezésű levélben, melynek tárgya „a régi dunaszerdahelyi temetők bezárása és új temető nyitása” volt, így indokolta a döntést:
„Tekintettel az egészségileg káros elhelyezkedésre, azaz fekvésre, a területrendezési terv alapján, s miután az új temető már teljesen kész [!], az eddigi temetők a Május 1. téren és a Vajanský utcában be lesznek csukva, és új temető nyílik a Kisudvarnoki úton. Ezzel az intézkedéssel egyetértenek a temetők eddigi tulajdonosai, a római katolikus és az evangélikus egyház, valamint [az új fenntartó] az [Egységes Földműves Szövetkezet] JRD [!] is. Az új temető Dunaszerdahely község tulajdonában lesz.”
Egy 1949. december 28-ra datált tervezet tartalmazza a kisudvarnoki temető tervezetének egy rajzát. „Návrh nového cintorína. Projektant Ing. arch. A. Slatin, Bratislava.” A rajz egy kis térséget, egy bejáratnál elhelyezett szobrot, egy kisebb halottasházat és egy „portát” ábrázol, valamint kissé távolabb kriptákat.
A régi temetők megszűnéséről és az új temető megnyitásáról formailag a döntést közegészségügyi érdekből hozták.
Azonban több jele van annak, hogy a régi temetők totális elbontása mögött két másik elképzelés húzódott meg. Egyfelől egy városfejlesztési elképzelés (a város észak felé való bővülése és sportcélok), amelyek egyúttal erős vallásellenes elemeket is tartalmaztak (a temető és a benne lévő Kriha-féle kápolna eltüntetése). A JNB egyik irata ki is mondta, miért kell teljesen elbontani a régi idők temetőit:
„Mivel mindkét temető megtelt, és a község közepében vannak, alkalmatlan helyen.”
Az fel sem merült, hogy a „Május 1. téri” régi temetőt (amelyről korábban itt, illetve itt írtunk), benne évszázados gesztenyefákkal, műemléknek, közparknak meghagyják, ahogy az számos más városban megvalósult.
Az írás az alábbi levéltári források alapján készült: Ministerstvo vútra Slovenskej republiky, Štátny archív v Nitre, pracovisko Archív Šaľa. Fond: Miestny národný výbor v Dun. Strede /MNV DS/. Oddelenie: III. ref. Rok: 1949 – 216.1—930, krabica 50; Oddelenie: IV. ref., V. ref., VII. ref. Rok: 1949 – 193.1, krabica 52.; Oddelenie: IX. ref. Rok: 1950 – 1954. X. ref. 1950-1951, krabica 60.
Vajda Barnabás
Ezt már olvasta?
Mindenszentek és halottak napjának népi hiedelmei Csallóközben
November elsején ünnepli az egyház azokat a szenteket,...
A magyar színészválogatott Dunaszerdahelyen
„Akar jól szórakozni? Ugye akar? Nahát! Akkor ne halassza...
