Városunk ősi helyszíne, a ma Nagyboldogasszony- és Szent György-templomként ismert szakrális tér, elhelyezkedése okán is a legrégibb „élettel megtöltött terület volt”, és értelemszerűen a templom körül alakult ki a legelső vásártér is – és persze lényebében maga a város. A „vásár napja” eleinte vasárnap volt, hiszen a középkorban a templomba járás, illetve a „vásárlás” egyben a közösségi élet fő eseménye volt. Szent István király uralkodását követően kerülhetett át településünkön is a vásár napja szerdára, majd a templom körüli térről „mozdult át” a nagyobb állatsereglettel tartott vásártér vagy a mai Posta utca és Jehuda Aszád tér közötti területre, vagy a mai Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ környékére. Az évszázadok során, ahogyan nőtt a település, „vándorolt” a vásárállás is. Többek között Újfaluba, a mai Bacsák és Rózsa utcák végébe, onnan pedig a mai helyszínére, napjaink Vásárterére.
Az évezred során számtalan állat, áru és megannyi, a mindennapi élethez nélkülözhetetlen és szükséges portéka fordult meg ezeken a vásárokon – és mondani sem kell, mennyi és mennyi egykori szerdahelyi, nemesszegi, újfalui, sikabonyi vagy tejedi koptatta az országutat, hogy időben odaérkezzék a szerdai napon megnyíló vásárra.
És bizony nincs új a nap alatt – vagyis ez a 21. században sincs másképp. Mert a szerdahelyi vásár bár átalakult, és ma már a régiót jobban „kiemelő” Csallóközi Vásár a neve, társadalmi és közösségi funkciója épp a régi. Mert ami hajdanán régiónk középkori társadalmának gazdasági motorja volt, ma is megmaradt a társadalmi kapcsolatok és kulturális élet egy meghatározó központjának. Idén, 2025-ben pedig a városjubileum okán ismét szerdán nyílik a vásár: szeptember 17-én. Mindenki beírta már a naptárába?
Nagy Attila főszerkesztő
