Kultúránk ott van minden cselekvő, életerős magyar közösségben

„A Pázmaneum Polgári Társulás Dunaszerdahelyen hagyományteremtő szándékkal 2011. január 22-én indította el a magyar kultúra napjának megünneplését, amelyhez csatlakozott a Kortárs Magyar Galéria, a dunaszerdahelyi városi művelődési központ és Dunaszerdahely város önkormányzata. Ezen a napon helybeli óvodások, iskolások, diákok, művészek és közéleti személyiségek lépnek fel, és köszöntik a Himnusz születésnapját” – köszöntötte a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ színháztermét megtöltő közönséget Haizok Melinda, az est háziasszonya.

Kiemelten üdvözölte az ünnepi est díszvendégeit: Nacsa Lőrincet, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkárát, Nagy Márton Gábort, Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének helyettes konzulját, Hájos Zoltánt, Dunaszerdahely polgármesterét, Nagy Darinát, a városi hivatal elöljáróját, valamint Böjte Sándor Zsoltot, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város önkormányzati képviselőjét.

Bartal Jázmin és Bartal András, a Csallóközi Táncegyüttes tagjai népdalcsokorral köszöntötték a nagyszámú közönséget, majd a Szent János Apostol Egyházi Iskola diákja, Rigó Antónia előadásában hangzott el nemzeti imádságunk, a Himnusz. A Benedek Elek Óvoda apróságai hatalmas tapsot érdemeltek ki kedves produkciójukkal, ezt követően pedig az est ünnepi szónoka lépett a pódiumra.

„Az idén már 203 esztendős nemzeti imádságunk. Azt kérjük benne minden alkalommal, amikor énekeljük vagy mondjuk: Isten áldása legyen rajtunk – Isten áldd meg a magyart! Ezt a kérést Kölcsey Ferenc gondolatvezetése nyomán történeti keretbe helyezzük. Okkal igazították – és igazítottuk mi is – a Himnuszhoz azt a napot, amikor nemcsak visszafelé és előre tekintünk, hanem felfelé is, amikor a magyarság sorsáról gondolkodunk” – kezdte ünnepi köszöntőjét Nacsa Lőrinc, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára.

Mint hangsúlyozta, a magyar kultúra napja a magyarság sorskérdéseit bontogatja, hiszen nemzetünk kulturális nemzet. Nehéz kijelölni e kultúra határait, mivel sem történelmileg, sem földrajzilag nem található egyértelmű kezdőpontja: anyanyelvünk egyes rétegei és népi kultúránk számos motívuma a honfoglalás előtti időkig nyúlik vissza.

„Mindannyian a magyar kultúra letéteményesei vagyunk, hiszen a magyar kultúra és a magyar nemzet nem ismer határokat: jelen van a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő nemzetrészekben is. Kultúránk behálózza a világot, és gazdagít minden olyan országot és nemzetet, amely befogad bennünket – sőt, azokat is, amelyek felettünk kimondják a kollektív bűnösséget” – fogalmazott az államtitkár.

A jelenlegi felvidéki helyzetet sem hagyta szó nélkül, hangsúlyozva, hogy Magyarország következetesen fellép a kollektív bűnösség emberi jogokkal összeegyeztethetetlen elvével szemben.

„Üzenjük: a magyarságot nem lehet megfélemlíteni. Nemcsak szavakban, hanem tettekben is kiállunk közösségeink mellett, és jogi segítséget nyújtunk mindazoknak, akiket a Beneš-dekrétumok alkalmazása miatt hátrány ér” – mondta.

Hozzátette: „Kultúránkat nemcsak történelmileg és földrajzilag, hanem tematikusan is nehéz lenne korlátok közé szorítani.” Politikai kultúránk Szent István koráig nyúlik vissza, egyházi kultúránk Szent Gellért bibliai kommentárjaitól és az Árpád-házi szentektől bontakozik ki. Nyelvünk és irodalmunk világszínvonalú, még ha csak a felvidéki szerzőkre gondolunk is. Oktatásunk és tudományos életünk gyökerei az első egyetem megalapításáig, Nagy Lajos uralkodásának idejéig vezethetők vissza. Zenénk és táncunk pedig a népi kultúrából eredően megelőzi írott történelmünket: Kodály, Bartók vagy Liszt életműve ma is a nemzetközi koncerttermek állandó repertoárjának része.

„Számunkra a magyarság kulturális kincsei és jelképei nem olyan dolgok, amelyeket a határon átlépve levetkőzünk, hanem olyan értékek, amelyeket a rossz sors közepette is megőrzünk, és a nehézségek ellenére is erősítünk. Így kérjük az idén is gondviselő Istenünket Kölcsey Ferenc szavaival: Bal sors, akit régen tép, hozz rá víg esztendőt, megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt” – zárta gondolatait Nacsa Lőrinc.

A kultúrműsor folytatásában Bíró Bulcsú, Dunaszerdahely város diákpolgármestere verssel lépett fel, a Kodály Zoltán Alapiskola gyerekkórusa Molnár Katalin tanárnő vezényletével énekelt, majd a Szabó Gyula utcai Közös Igazgatású Szakközépiskola diákjai – Kiss Gabriella és Kiss Noémi –, valamint az MCC Felvidék Fiatal Tehetség Programjának hetedik évfolyamos diákja, Vanko Lili köszöntötték énekkel a magyar kultúra napját.

A Csallóközi Táncegyüttes és a Zalai Táncegyüttes látványos közös műsora hatalmas sikert aratott, ezt követően a résztvevők Nacsa Lőrinctől, Hájos Zoltántól és Karaffa Attilától vehették át az elismerő okleveleket.

Karaffa Attila, a Pázmaneum Polgári Társulás elnöke mindenkinek megköszöte, aki elfogadta a meghívást, különösen azoknak, akik a színpadon álltak és gazdaggá tették az estét.

„Köszönjük államtitkár úrnak is az ünnepi beszédet, a kiállást a magyar kormánynak, és innét is üzenjük, hogy mi sem tágítunk, hiszen itt élünk a szülőföldünkön, itt szeretnénk megmutatni, hogy milyen is magyarnak lenni, itt szeretnénk ápolni továbbra is a magyar kultúrát. Hiszen van múltunk, itt van a jelenünk, és a jövőt pedig együtt tudjuk majd építeni itt Dunaszerdahelyen, itt a Csallóközben“ - mondta el Karaffa Attila.

Az ünnepi műsort Kevicky Tünde Ex Libris- és Harmónia-díjas énekművész, az Opera Trio alapító tagja, a Művészeti Alapiskola énektanára, valamint lánya, Katona Natali, a Szabó Gyula Alapiskola harmadik osztályos tanulója zárták.

Ahogy minden alkalommal, a gálaest ezúttal is nemzeti imádságunk közös eléneklésével ért véget.

Az esten készült további felvételeinket képgalériánkban tekinthetik meg.

Szöveg és kép: Rózsár Vince