Karaffa Attila, az eseményt szervező Pázmaneum Polgári Társulás ügyvezető elnöke a társszervezők – a Dunaszerdahelyi Római Katolikus Plébánia, a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ és a Mathias Corvinus Collegium – Felvidék – nevében is köszöntötte Bokor Attilát, a film rendezőjét, valamint a művelődési központ kamaratermét színültig megtöltő érdeklődőket.
Bokor Attila megtisztelőnek nevezte a hatalmas érdeklődést, majd a vetítés előtt elmondta: a Romzsa Tódor című film Kárpátaljáról, a kárpátaljai görögkatolikusságról szól, amelynek tagjai magyarok, ruszinok, szlovákok, „de az a csodálatos, hogy az egyház összetartó ereje sokkal erősebb volt, mint a nemzetiségé önmagában”.
A film lényege, hogy valamilyen módon rávilágítsunk arra: kell, hogy létezzen egy másfajta értékrend és egy másfajta közlekedés ebben a világban, mert amerre a világ tart, az nem jósol túl nagy jövőt nekünk”
– fogalmazott a rendező, hozzátéve, hogy Romzsa Tódor sorsa tulajdonképpen egy Jézus-történet.
Az elgondolkodtató filmet előbb síri csend, majd nagy taps követte, a mély mondanivalójú alkotás megérintette a jelenlévőket.
Estünk kapcsolódik a kommunizmus áldozatainak mai emléknapjához, célzottan erre az időpontra szerveztük a vetítést, amikor az egész Kárpát-medencében megemlékezünk azokról a történelmi eseményekről, amelyek bennünket is érintettek, akár a Felvidéken, az anyaországban vagy máshol”
– jegyezte meg Karaffa Attila a film után.
Bokor Attila, aki a Duna Televízió alapítója, majd főszerkesztője is volt, mindig vonzódott a spiritualitáshoz. Egy kollégája, aki rendszeresen járt Kárpátalján, és Teofila nővérrel – aki a kórházban, halála előtt ápolta Romzsa püspököt – is készített interjút, mesélt neki Romzsa Tódor történetéről.
A rendező bevallotta: a mai napig nem érti, honnan kapott annyi energiát a film megírásához és elkészítéséhez. Munkája során igyekezett továbbvinni mindazt, amit Miloš Formannál és Francis Ford Coppolánál tanult.
Úgy érzem, az életem értelmet nyert azzal, hogy ezt a filmet elkészítettem. Éreztem és tudom, hogy a nehézségek ellenére a Jóisten végig ott volt, és Romzsa fogta a kezemet – ebben teljesen biztos vagyok”
– mondta Bokor Attila.
„A téma és az üzenet húsz év múlva is érvényes lesz… ezzel is fel akartuk hívni a figyelmet arra, hogy érdemes másként is gondolkodni az életről” – emelte ki. Hozzátette: ez nem az a film, amely hirtelen berobban, megnézik és elfelejtik, hanem az a típus, amely fokozatosan, szájról szájra terjed.
Karaffa Attila történelmi hitelességre vonatkozó kérdésére válaszolva a rendező elmondta: kiindulási alapként Puskás László Romzsa Tódor élete és halála című könyvét többször is elolvasta, majd több, a témával foglalkozó kutatóval is beszéltek.
Szóba került a szereplőválogatás és a színészvezetés módszere is. Mint elhangzott, a rendező sajátos módszerével átbeszéli a történetet a színészekkel, hogy az ő kreativitásuk is gazdagítsa az alkotást. A főszerepet alakító Dér Zsolt is alaposan felkészült.
Bokor Attila rámutatott: Puskás László könyvében sokkal részletesebben olvasható Romzsa Tódor életének korábbi szakasza is, amely végül anyagi okokból kimaradt a filmből, így egy tömör, kamarajellegű alkotás született.
A film egyik fontos eleméről, a zenéről is beszélt, amelynek kiválasztásában a Szent Efrém Kórus vezetője segítette.
Istenről szóban is lehet beszélni, de én képekkel és zenével akartam – és azt hiszem, ez sikerült. Ez a kettő ugyanis az ösztönökre hat, ott tud igazán átütni”
– hangoztatta.
A beszélgetés végén megemlítette: az alkotók is magukénak érezték a filmet, amely minden oldalról szeretettel készült. Ennek egyik példája, hogy a film végén – a vágó ötlete nyomán – megjelenik a valódi Romzsa Tódor képe, megható befejezést adva az alkotásnak.
A beszélgetés után Bozay Krisztián esperesplébános közös imát mondott a jelenlévőkkel, megkoronázva az est közösségi jellegét.
Szöveg és kép: Rózsár Vince
Ezt már olvasta?
Könyvtárak Hete Dunaszerdahelyen – irodalom, találkozások és megbocsátás hete a Csallóközi Könyvtárban
Gazdag és sokszínű programkínálattal várja az...
Elhunyt Aknay János Kossuth-díjas festőművész, a Kortárs Magyar Galéria kuratóriumának tagja
Elhunyt életének 77. évében Aknay János. A Kossuth- és...
