Természetesen az első írásos említés korántsem jelöli a települések alapításának az évét.
Esetünkben Dunaszerdahely ősi településmagjának, Szerdahelynek létrejötte is jóval korábbra, a honfoglalás idejére tehető, illetve tudjuk azt is, hogy Szerdahely korán szakrális hely lett, ugyanis Szent István király uralkodásának ideje óta templom állt, lényegében a mai helyén.
Korábban Dunaszerdahely, pontosabban Szerdahely első írásos említésének a Loránd nádor oklevelében előforduló 1250-es ZERDA alakot tekintették – ám tévesen. A tévedés oka a pontatlanság volt, ugyanis az említett okirat helyes olvasata a ZERVA, és nem városunkra, hanem Nagyszarvára vonatkozik, azaz a csallóközi Nagyszarva első okiratos említése.
Szerdahelynek a neve írásos alakban első ízben a pozsonyi káptalan többszáz évvel ezelőtt lejegyzett oklevelében fordul elő – Syridahel (Svridahel) formában. Ezt az 1255/1256-ban kiadott oklevelet valaha az Amadé család levéltárában őrizték, ám ma a Magyar Országos Levéltárban lelhető fel eredeti formájában (és érhető el digitális formában is).
„Az okiratban a pozsonyi káptalan arról tett IV. Béla királynak tanúbizonyságot, hogy Tamás kalocsai érsek levele alapján egy Duha nevű madi ember bizonyította, hogy három ekealjnyi föld Nyek faluban az ő örökös birtoka. Az ilyen bizonyságtételek a kor szokása szerint a környéken élők tanúbizonysága alapján készültek. Duha birtokaival kapcsolatban
Szerdahely akkori bírája, Myrck is tanúskodott. Az oklevélbe azt is feljegyezték, hogy a tanúbizonyságot nem csak saját nevében, de egész Szerdahely nevében tette le.
A tanúbizonyságot tevők közt találjuk Wyttanust is, aki Teyeden lakott, s akiről az oklevél megjegyezte, hogy bizonyos Serreful-i apát jobbágya. Az írás hátlapján is találunk olyan személyneveket, amelyek a mai Dunaszerdahely területére is vonatkozhatnak, itt említődik ugyanis egy Pilal és egy Ilarius nevű személy, akik Abonyból valók voltak. Mivel akkor még csak egy Abony létezett, az említett személyek még a nagyobb területen fekvő egykori Oboni, vagyis Abony lakói voltak. Ám mivel a pozsonyi káptalan által kiadott oklevél nem tartalmaz pontos dátumot, ezért Tamás érsek hivatali működése szerint 1255–1256-ra tesszük kiadásának idejét.” (Novák Veronika)
Azaz, 2025-ben éppen 770 évvel ezelőttre.
Az oklevelek olvasásakor és értelmezésekor érdemes tudnunk azt is, hogy a nem éppen magyarosan hangzó nevek leírását vélhetőleg magyarul nem is tudó egyházi személy végezte, vagy egyszerűen rosszul ültette át azt a szövegkörnyezetbe. Így az itt említett szerdahelyi bíró, Myrck neve lehet éppenséggel Mirk vagy Márk.
Nagy Attila helytörténész
Ezt már olvasta?
Milyen járulékot fizetnek majd az új évben az egyéni vállalkozók?
Ahogy minden év elején, 2025-ben is emelkedik az egyéni...