Üdvözlet D.-Szerdahelyről.
Az osztott, díszített képeslap az 1890-es években ábrázolja a Templom téri katolikus népiskolát, valamint a Fő utca ismert épületeit: a Bacsák-féle Fehér kastélyt, a magyar királyi adóhivatalt, illetve a Kaszinó épületét. A katolikus iskola ezen épületét 1862-ben emelték (majd 1972-ben bontották el) – „előd-épületei” azonban évszázadok óta itt álltak. A Bacsákok kastélya az 1800-as évek elején épült, a királyi adóhivatalt valamikor az 1800-as évek másik felében emelték, és 1884-re építtette fel a Csallóköz Szerdahelyi Kaszinó akkori elnöke, Haskó esperesplébános a Fő (akkor: Széchenyi) utcai kaszinó épületét.
Ma már egyik épület sem létezik…
Üdvözlet Dunaszerdahelyről. Kaszinó.
Az 1910-es évek első felében, Petényi Márk kiadásában készült lapon az egykori Széchenyi utca főszolgabírói hivatal (amely 1912-re épült fel) és kaszinó felőli részét figyelhetjük meg. A háttérben, a zöldellő fák között még ott leljük az egykor a város régebbi, 1780 óta használt temetőjét, amelyet 1959-ben számolt fel és épített be a kommunista hatalom. 1780 előtt még a város legrégibb temetőjébe temetkeztek: a templom körülibe.
Üdvözlet Dunaszerdahelyről. Izraelita templom.
Az 1869-re felépült ortodox nagytemplom az egykori Széchenyi utcán, az 1900-as évek elején. A bejárata nem innen, hanem a Városi (Csillag) utca felől volt. Az előtérben jobbra még látszik a Bacsák-féle Fehér kastély utcába benyúló kerítésének egyik rotundája (kis körbástya), amelyet 1920-ban bontottak el.
Dunajská Streda. Posta ul. – Pósta utcza.
A híres Posta utca, amelyik a Fő utcát és a Templom teret köti össze, egy 1930-as évekbeli képeslapon. Az utcácska a mai Bihari Szállóban működő postahivatalról kapta a nevét, amely az 1900-as évek elejére költözött ide a mai katolikus plébánia környékéről. Az egykori Csillag utcában (amely a már az 1700-as években is híres Csillag vendégfogadóról kapta a nevét, aztán Városi utcaként jegyezték, s ma Bartók Béla sétányként ismerjük) állt ugyanis eredetileg a postahivatal. Visszatérve a képhez: ebben utcában működött 1874-től Goldstein Józsua nyomdája, a Csallóközi Lapok kiadója, de a város fogorvosa is.
Nagy Attila helytörténész
