Az aradi vértanúk példája adjon nekünk erőt

Az aradi vértanúk kivégzésének évfordulóján rendezett megemlékezésen a Szózat elhangzását követően a Nemeshodosi Citerazenekar katonadalokat adott elő, majd a Vámbéry Ármin Gimnázium diákja, Nagy Lili szavalata hangzott el.

Bíró Éva köszöntötte az emlékezőket, külön kiemelve Zsigmond Barna Pált, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkárát, Lakner Mártont, a Magyarország Pozsonyi Nagykövetségén szolgáló beosztott diplomatát, valamint Karaffa Attilát és Puha Györgyöt, városunk alpolgármestereit.

A történelmi események rövid felidézése után Karaffa Attila, Dunaszerdahely alpolgármestere szólt a jelenlévőkhöz.

„176 évvel ezelőtt nemzetünk történelmének egyik legmegrendítőbb és leggyászosabb napjává vált október 6. Az aradi és Batthyány Lajos miniszterelnök pesti kivégzése örökre a magyar szívekbe vésődött” – emlékezett városunk alpolgármestere.

Karaffa Attila hangsúlyozta, hogy Dunaszerdahelyen minden évben méltósággal emlékezünk a többnemzetiségű tizenhárom honvédtábornokra.

„Mert, bár anyanyelvük különböző volt néhányuknak, de szívük a magyar szabadságért dobogott. Egy célt tűztek ki: hazájuk szolgálatát és szabadságát” – hangoztatta.

A Lipcsey György szobrászművész által alkotott emlékmű tetején álló turulmadárra utalva hozzátette:

„Emlékeztet arra, hogy kötelességeink is vannak, amelyekkel nemzetünket szolgáljuk és nagyjaink emlékét. Mint a mai napon az aradi tizenhármakét. Ez a szolgálat nem vért kíván tőlünk, hanem helytállást és a szabadságért való bátor kiállást. Ennek jegyében emlékezzünk és hajtsunk fejet a kivégzett honvédtábornokok emléke előtt” – zárta ünnepi gondolatait az alpolgármester.

Ezután Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára mondott beszédet.

„1849. október 6-án a császári erők nem 14 férfi életét oltották ki, hanem 14 hőst emeltek a magyar panteonba. Az osztrák fegyveresek egy népet akartak megfosztani önrendelkezésétől, erőből példát statuálni, de egy dologgal nem számoltak. Nem tudták, hogy a magyar egy olyan nemzet, amely képes a megaláztatásból fegyvert kovácsolni és a megtört testekből új életet teremteni.”

Az államtitkár az aradi vértanúk emlékére 41 évvel később emelt szoborra is utalt, kiemelve: bár alig négyszáz kilométer választja el Dunaszerdahelyt Aradtól, „Dunaszerdahelyen Arad szelleme a távolság és az idő ellenére ugyanúgy él tovább, mivel egyazon nemzet gyermekeiként kaptuk ezt örökségül.”

Hangsúlyozta: a magyarság ezeréves öröksége a szabadság iránti küzdeni akarás – s ez különösen igaz a határon túli nemzetrészekre, akik félelem nélkül kívánják használni anyanyelvüket, templomaikban magyarul imádkozni.

„Az aradi hősök a legnemesebb jellemek voltak. Megtanítottak minket egyenes derékkal járni a legnagyobb ellenszélben is. Tudták, hogy az életüket elvehetik, de az igazság attól még tovább fog élni. Megértették velünk, hogy a magyar szabadságért harcolni az egyik legnehezebb, de egyben legfelemelőbb feladat. Ők a vérükkel áldoztak, nekünk a szellem és a morál helyes irányban tartása jutott osztályrészül” – tisztelgett a vértanúk előtt.

„Emlékezzünk mindig méltóságteljesen az aradi vértanúkra, fejet hajtva nagyságuk előtt. Az ő példájuk adjon nekünk erőt, hogy bátran szembenézzünk a jelenkor küzdelmeivel. Legyen fülünk meghallani, amit Arad mártírjai üzennek nekünk, és legyen szívünk befogadni azt” – zárta ünnepi beszédét Zsigmond Barna Pál.

Az ünnepi beszédeket követően az emlékezők elhelyezték a koszorúkat az emlékműnél, majd a Dunaszerdahelyi Művészeti Alapiskola Ágacska Néptánccsoportja tagjainak kíséretében egy-egy mécsest is gyújtottak.

Az aradi vértanúk emléknapjára szervezett ünnepség ezúttal is a Himnusz közös eléneklésével zárult.

Szöveg és kép: Rózsár Vince