Régi lapokban tallózva...

Árverési bánatpénzeket tulajdonított el a fiatal, mulatós járásbiró 

Dunaszerdahely, augusztus 5. (Saját tudósitónktól.) Két évvel ezelőtt uj járásbirót kapott Dunaszerdahely Jurás Sándor személyében, aki rövidesen nagy közkedveltségre tett szert az egész városban. 

Csakhamar beválasztották a Slovenská Ligába, sőt rövidesen vezető pozíciót juttattak neki, A fiatal bitónak a járásbíróság vezetője főleg végrehajtási ügyeket osztott ki, úgyhogy állandóan tekintélyesebb pénzösszeg fordult meg Jurás Sándor kezén. Az ingatlan árveréseknél ugyanis az árverési vevő a törvény értelmében köteles a végrehajtást vezető biró kezéhez a vételár tiz százalékát bánatpénzül letenni. 

Jurás Sándor ezeket az összegeket kézhezvet- te, de nem helyezte bírói letétbe, hanem saját céljaira használta fel és a végrehajtási ügyeket hónapokon keresztül visszatartotta minden valószinüség szerint azért, hogy a sikkasztás ki ne derüljön. Az érdekeltek azonban panasszal fordultak a járásbírósághoz, főleg az ügyvédek interveniáltak a járásbíróság vezetőjénél és elpanaszolták, hogy a fiatal biró az összes végrehajtási ügyeket visszatartja és lehetetlen befejezni egy végrehajtási ügyet nála. A felek sürgetésére azután újabb hasonló módon szerzett pénzösszegekkel tömte be a hiányokat és egy ideig igy lavírozott. Természetesen nem lehetett sokáig igy folytatni ezeket az üzelmeket, különösen azért nem, mert az utóbbi időben nagyon felszaporodtak a végrehajtások és az ügyvédeknek egyre gyanusabb lett, hogy szinte „szenvedélyesen fekteti" a fiatal biró a végrehajtási aktákat. 

Voltak olyan ügyek is, amelyeket hónapokon keresztül egyszerűen meg sem lehetett találni. 

Az ügyvédek bizalmas közlése alapján Csóka Béla járásbiró, a dunaszerdaheíyi járásbíróság vezetője, alaposan utána nézett a dolognak és megdöbbentő adatoknak jutott birtokába. 

A terhelő adatok alapján magához idézte a fiatal bírót és felszólította, hogy azonnal adja át az összes nála lévő végrehajtási ügyeket. Jurás Sándor a felszólításnak eleget tett, átadta az aktákat, de a következő napon szabadságra ment és elutazott Dunaszerdahelyről. 

Az akták átvizsgálása néhány napot vett igénybe, majd amikor tiszta képet nyert Cscda Béla járásbiró az ügyről, Pozsonyból azonnali vizsgálatot kért, mire leutazott Jónás felsőbirósági alelnök és Palicska ellenőr, akik megkezdték a revíziót. 

A revízió folyamán megállapították, hogy 150.000 korona tűnt dl a fiatal járásbiró kezén. Azonnal jelentést tettek az államügyészségnek, amely megindította a nyomozást és megállapították, hogy bűnös üxelmeit már hónapok óta folytatta Jurás. 

A fiatal biró rendkívül költekező életmódot folytatott, éjszakákon át lumpolt és költséges nőügyei is voltak, Erre kellett neki a rengeteg pénz. Pénteken délután Mafkovfcs vizsgálóbíró rendeletére házkutatást tartottak Jurásnál. 

A házkutatás során rengeteg végrehajtási akta került elő, vannak azonban olyan ügyek is, amelyeknek teljesen nyomuk veszett. 

Amikor napvilágra kerültek Jurás Sándor sikkasztásai, felettesei azonnal visszarendelték őt szabadságáról, minthogy azonban nem jelentkezett, az ügyészség kiadta ellene az elfogatási parancsot. 

Az eset a csallóközi gazdák körében nagy izgalmat okozott. A felek aggódnak pénzükért és valósággal megrohamozzák a járásbíróságot és mindenki a pénzét követeli. A harminc év körüli fiatal járásbirónak egyébként felesége és kisgyermeke van. 

(Prágai Magyar Hírlap, 1935. augusztus 6.)