Csallóközi szótár 3.

Macskás – összetekeredett, csomósodott, s ezáltal megrövidült pl. a mérőlánc

Magyaróvirág – vadlendek

Mereszkedik – (csúnyán, illetlenül) fekszik, kinyujtózkodik

Mezen? – melyik úton? min át?

Mogyaróvirág – l. magyaróvirág

Muzsikafa – platánfa

Mórtégla – vályog

Nyámnyila – mafla, élhetetlen

Nyilas – a közbirtokossági erdőnek osztálra kijelölt, kimért része (l. Nyílhúzás Osztál)

Nyilhúzás – sorshúzás a közös  közbirtokossági erdő levágásra kijelölt részének az oktálok (l. ott) közt való felosztása során. A nyíl – egyik végén egyforma, másik végén megfaragott és jellel ellátott vessző, melyek mindegyike megfelel az ugyanolyan jellel ellátott nyilasnak.

Ó – régi, öreg, szóösszetételben – óház, ópatkó, óruha

Oktál – a felosztatlan közbirtokossági ingatlan eszmei tulajdonrésze. Eredetileg a kúlia (l. ott) egynyolcad része. Míg a kúria területileg is elkülönített rész, az oktál szerinti felosztás az egész közbirtokossági vagyonra vonatkozik. Az oktál feloszlik 4 fertálra, ez ismét annyi hányadrészre, ahányan öröklik, vagy szerzik. Kuriózum: az oktál nagyobb a fertálnál.

Osztál – a felosztatlan közbirtokossági erdő vágásra érett részének felosztása a társtulajdonosok között (l. Nyilas, Nyílhúzás, oktál, fertál)

Ótán – aztán

Öss – kurtanemes, kisgazda

Permet – hosszú rúd, a végén friss (bodzafa) lombsöprővel, vagy szalmacsutakkal. Kemencesöprésre és tűzoltásra használják, vízbe mártva

Pózma – két összekötött rúd, kazal tetejére rakják, hogy a szél le ne vigye a tetejét

Pőre – könnyen öltözött

Puhab – süldőlegény (németes, a felső községekben használták)

Rentyül – rendetlenül táncol, riszálja magát

Retyemutya – holmi

Rékas – étkezésnél, főzésnél használt elmosogatni való edény

Rékul – edényt, fazekat (nem bepiszkít, hanem) használ, úgy, hogy rékas lesz

Rohadt szegle – Welterwinkel. Az az irány, ahonnan az eső, zivatar jön. Csallóközben többnyire az északnyugati irány a rohadt szegle

Rózombók – rokonság, a tágabb értelemben vett család

Saggyás – 2-3 éves sarj erdő

Savanyó – ecettel készített húsétel, peisli

Sárga fejfó – cheirantenum (botanika)

Sedre – szeles, hirtelen, meggondolatlan

Seggláb – búbos vöcsök

Seggre – hátra, vissza

Siska – farsangi fánk

Sóderkő – zátony

Sóla – ócska, nagy cipő

Sondor – csontforrasztó ember. Valószínűleg a sebész ősneve

Sömlék – zsombékos hely, láp

Sömlékes – lápos (ezt a szót régi iratokban semlykus, Ortvay semlegesnek olvasta)

Suny – lappang, les, megbújik

Süly – betegség, tüdőbaj, tuberkolózis

Szabodik – a fa, mikor repedni, a kötél, mikor szakadni készül

Szapol – rövidnyelű, kanálszerű falapát, a ladikból a vizet kihányni való

Szapuszék – háromlábú székféle, mosóteknőt tettek rá

Szent Heverdel napja – munkaszüneti nap, ami nem ünnep

Szerdék – aludttej

Szerha – házfödél

Szénakukorica – csalamádé, de sűrűkóró is

Szivárvány – a szívókút vízszűrője (mondás: Iszik, mint a szivárvány!)

Szőke – halvány, a napsütött, napbarnított ellentéte. Kuriózum: Barnahajú szőke kislány.

Szölevény – szederindával benőtt sűrűség

Tapitnya – élhetetlen, ügyetlen

Támogat – sekély vízben az evezőt a fenéknek támasztva tolja előre a ladikot

Táskás ustor – rövidnyelű, nehéz, hosszú kanászostor, karikás

Telleget – integet, kendőt lobogtat

Tikfi – csibe

Timon – hajó vagy ladikkormány (nem evező!)

Tisztességszólván – ezt előre bocsátva minden, különben illetlen szót ki lehet mondani

Tizedes – kisbíró

Tokmány – kaszakőtartó kátyú. A gútoriakat azzal csúfolják, hogy búcsúkor a vendégek tököt találnak a tokmányban

Toplaki – ostoba, ügyetlen

Töhöli – ostoba, ügyetlen

Tőrömlőkös – eszelős

Töszlök – mafla

Ütődött – kicsit hibás, kissé gyengeelméjű

Vatalé – kis, 5–10 literes, lábas, hordó ivóvíznek

Veleszta – a lekaszált, de kévébe nem kötött gabona vagy takarmány rendje

Virogat – virraszt

Vonyagőr – ha a futóbogra fogott pár ló nem egyszerre indít, hanem hol a belső, hol a kézülső rántja meg

Vörse – varsa, verse – halászati eszköz

Vörsök – baromfi- vagy malacketrec, amelyben az állatot a vásárra viszik

Zsiba – pölyhös liba

Zsiborog – nyüzsög, de jelentheti a sajog szót is

Zsölmék – l. sömlék.

Nagy Attila helytörténész

A Csallóközi szótár 1. részét itt olvashatják el.

A 2. részt ide kattintva érhetik el.