A galéria vezetője köszönte meg a vendégeknek és az érdeklődőknek, hogy ellátogattak az idei utolsó megnyitóra, melynek főszereplője gyakran jár a Csallóközbe, sőt korábban már egyéni kiállítása is volt a galériában. Köszöntötte Zalaegerszeg ünnepelt polgárát, Nemes Lászlót, a város legmagasabb képviselőjét, Balaicz Zoltán polgármestert, illetve városunk két alpolgármesterét, A. Szabó Lászlót és Karaffa Attilát.
Zalaegerszeg város polgármestere, Balaicz Zoltán Wass Albert szavaival köszöntötte a látogatókat, majd röviden szólt a Dunaszerdahellyel kötődött kapcsolat kezdeteiről, melyben fontos szerepe volt a kiállító művésznek. A városok közeledésének alapjait ugyanis Nemes László rakta le. Ezután az Erdélyben, Kolozsvárott született festőművész életéről szólt, aki már 29 éve él Zalaegerszegen, ahol nemcsak művészetével, hanem egyéniségével, gondolataival segíti a közösség életét. Sok személyes emlékről szólt a város vezetője, hiszen több szállal is kötődik a művészhez és családjához.
Balaicz Zoltán szerint Dunaszerdahely is fontos szerepet tölt be a művész életében, mivel erős kötődés alakult ki benne városunk iránt, a megjelenteknek azt javasolta, hogy beszélgessenek a kiállító művésszel és hamarosan rájönnek, mennyire jó vele művészetről, hazáról, magyarságról beszélgetni, mert nagyon rövid időn belül úgy érezhetik, már régóta ismerik egymást.
Polgármester úr büszke rá, hogy olyan emberrel gazdagodott városuk, mint „Laci”, aki mára ugyan otthonára lelt Zalaegerszegen, de újabb „otthonokra” találva, több várost kötött össze Zala megye székhelyével. „Köszönöm, hogy Önök is befogadták őt, és otthonra lelt itt is” - zárta megnyitó szavait Balaicz Zoltán.
Juhász Kristóf szerint mi, emberek hajlamosak vagyunk arra, hogy mindent ciklikusnak lássunk - az évszakok alakulását, az élet menetét, s az egész életünket megpróbáljuk így alakítani. Nemes László munkái azonban nem az átalakulás egyik vagy másik végpontja, hanem maga a folyamat. „Nincs nyár és tél, csak ősz és tavasz, nincs élő és halott, csak az élet felé tartó burjánzás, vagy a halál felé tartó enyészet, ami magában hordozza a következő ciklus burjánzásának ígéretét. Éppúgy látjuk itt az zöldeket, a bomlás barnáit és liláit, az érett sárgákat és vöröseket” - méltatta a kiállító művészt Juhász Kristóf. Kiemelte, hogy nekünk, szemlélőknek is cselekvő közünk van a kiállított művekhez; az alkotó sosem valami sosem látott dolgot ábrázol; olyasmit ábrázol, aminek mindannyian részei és részesei vagyunk.
A megnyitó végén Nemes László köszönte meg a megjelenteknek, hogy megtisztelték kiállításának megnyitóját. Mint mondta, két dinamikusan fejlődő város vezetőinek találkozása mindig reménnyel tölti el, és számára végtelenül megtisztelő, hogy ebben a szép galériában is lehetőség nyílott erre. Külön kiemelte nagymegyeri barátait, Plauter Pétert és Mikóczy Dénest, azt a kreatív hangulattermető erőt, amit mindig tudtak képviselni, hogy magukhoz vonzzák az alkotni vágyó embereket, ugyanakkor megfelelő feltételeket biztosítottak erre. Köszöntötte zalai barátait, akik szintén vendégei voltak a megnyitónak, és minden látogatót, aki eljött a megnyitóra.
„Napjaink igazságait képviselik ezek a művek, amelyek itt láthatók. Erdélyi emberként hiszem azt, hogy egy hazában élünk, ez a Kárpát-haza, és olyan jó, ha különböző nyelveken tudunk megszólalni, esetleg hallgatni, esetleg meghallgatnia a másikat, és ez a sokszínűség kell hogy jelentsen számunkra jövőt” - zárta szavait a festőművész.
A megnyitót igazán hangulatossá Takács Eszter énekes, előadóművész saját zeneszámai tették, melyekért hatalmas tapsot érdemelt és kapott a kiállítás megnyitójának közönségétől.
Felvételeink a kiállítás megnyitóján készültek.
Szöveg és kép: Rózsár Vince
Ezt már olvasta?
Megszállt múlt, megszállt hétköznapok – kommunista hálózatok Magyarországon és Csehszlovákiában
Itt az MCC új előadása: spiclik, besúgók és társutasok...
Méry Beáta vízre írt jelei a Csallóközi Múzeumban
Szobrok, képek, szőttesek – mint „Vízre írt jelek“. Méry...