Miről árulkodnak a magyar elsősök számadatai?

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének statisztikájából az is kiderül, hogy ez utóbbi megyékben íratták be a legtöbb kisgyermeket nulladik osztályba is. A tavasszal beíratott 3499 kisgyermek helyett szeptemberben 3622 kezdett iskolába járni. Az idei adatok csaknem teljes mértékben kopírozzák a tavalyiakat.

Mondhatnánk úgy is, az ország nyugati felén lévő járásokban és kerületekben azért csökkent némileg a valós kiselsősök száma, mivel közülük többen halasztást kaphattak. De még lehet jó néhány egyéb ok is – költözés, szlovák iskolába íratás – a számok csökkenésének hátterében.

A legmagyarabbnak számító Dunaszerdahelyi járásban 773 kisgyermeket írattak be szüleik az első osztályba, de szeptember közepéig közülük csak 665-en ültek be az iskolapadokba. Vajon hová tűnt el 108 gyermek?

A Komáromi járásban is van csökkenés, de ez jóval kisebb mértékű, hiszen az 587 gyermekből ősztől 575 tanulja a betűvetést.

Örvendetes, hogy a Lévai járásban, ahol évek óta erősen fogy a magyar iskolába járók száma, a beíratott 125 kisgyermek helyett 135 került első osztályba. Töretlen a bizalom a magyar iskolák iránt: szinten maradt a magyar nebulók száma A demográfiai csökkenés ellenére a magyar alapiskolákat látogatók száma nem lett számottevően kevesebb.

Hogy ne vesszünk el a számok tengerében, keletebbre haladva, Besztercebánya megyét vizsgálva feltűnik, hogy a diáklétszám 770-ről 957-re emelkedett.

A legnagyobb járásnak számító rimaszombatiban tavasszal még csak 463 kisgyermeket írattak be első osztályba, jelenleg viszont már 590-en ülnek az iskolapadokban. Hasonlóan nagy arányú növekedés, járási szintre lebontva, Kassa megyében – ahol az 538 beíratott gyermek helyett 618 kezdte meg a tanévet – nincs. Viszont feltűnik, hogy itt van a legtöbb nulladik osztályos tanuló, összesen 138. A diáklétszám-növekedés itt döntő részben annak köszönhető, hogy a szülők tavasszal elmulasztották és csak ősszel íratták be gyermekeiket az iskolába.

Ádám Zita, az SZMPSZ tiszteletbeli alelnöke, aki hosszú évek óta összegzi és statisztikába rendezi magyar iskoláink beíratási adatait, megkeresésünkre elmondta, az idei adatokhoz hozzátartozik az is, hogy 6 kisiskola szűnt meg. Ebből kettő a Zoboralján, Nyitracsehin és Pogrányban, de Ipolyhídvégen, Nemeskosúton, Fűrön és Albáron sem nyitottak ki szeptemberben az iskolák.

Figyelmeztető adat és cselekvésre ösztönzőnek kellene lennie, hogy hat iskolában nem tudtak első osztályt nyitni az idei tanévben, és már évek óta gondok vannak az osztálynyitással. Naprágyon, Óváron, Ipolyvarbón, Vágkirályfán, Nagykövesden és Alsóbodokon nincs első osztály. „A szülők felelőssége nagy, hiszen ők azok, akik a kisiskolából elviszik a gyermeket egy nagyobb központi és arctalan iskolába, ahol a gyerek csak egy a sok közül. Jómagam a kisiskola híve vagyok, mert, ha bevált a svédeknek – akik nem olyan gazdasági háttérrel működtetik iskoláikat, mint mi –, akkor nekünk is jó kell, legyen. Annál is inkább, mert nemzetiségi vonalon több évtizedes gyakorlatunk van a kisiskolák működtetésével kapcsolatban” – hívja fel a figyelmet a veszélyre.

Hozzáteszi azt is, az iskolák fenntartása az önkormányzatokon múlik, és azok – tapasztalatai szerint – foggal-körömmel ragaszkodnak oktatási intézményeikhez. De ha elfogynak a tanulók, be kell, hogy zárják azokat.

A szülők közül sokan, egyre többen elhiszik, hogy valahol, egy nagyobb iskolában többre viszik a gyermekeik. Pedig végig kellene gondolni azt, hol lehet jobban garantálni a gyermek fizikai és lelki biztonságát. Vajon nem ér-e többet a családias, falusi közeg, mint a ridegebb városi? A jó képességű gyermek falusi kisiskolából indulva is tud érvényesülni.

Forrás: ma7.sk