Mielőtt azonban a temetőbe vonultunk volna, vendéglátónk ragadta magához a szót, és mesélt sok érdekeset néhai férjéről. Megtudtuk, hogyan került a festészet közelébe, ki volt a példaképe, miként bontogatta szárnyait, mely művészeti irányzatok hatottak leginkább rá, de szó esett például az ipolysági játékgyárban végzett tervezői munkájáról vagy a sportolói múltjáról is. Kinga asszonynál hitelesebb forrást nyilván nem találnánk, és az özvegy hihetetlen élvezettel tárta fel előttünk az életút legapróbb titkait is.
Miután pedig ennyire közel hozta hozzánk Szabó Gyulát, felkerekedtünk, és megtekintettük a kiállított képeket, amelyek további három termet töltenek meg, mindegyikben a művész bizonyos alkotói korszakát szemléltetve. Kinga asszony itt sem hagyott magunkra bennünket: szinte mindegyik alkotáshoz fűzött megjegyzéseket, felhívta a figyelmet a technikára, kapcsolatba hozta a korabeli történelmi eseményekkel, felelevenítette a mű születésének hátterét, és mesélt, mesélt, hogy öröm volt hallgatni.
Losoncon a református temető a legrégebbi, és itt nyugszik Szabó Gyula is. Míg a sírjához értünk, Kinga asszony egyéb hírességek végső nyughelyét is megmutatta nekünk, és röviden mesélt is többek között Ráday Pálról, II. Rákóczi Ferenc személyi titkáráról, a szabadságharc kiáltványának írójáról vagy Kármán Józsefről, aki Szabó Magda szerint az első igazi magyar regény, a Fanni hagyományai szerzője.
Szabó Gyula sírjánál elhelyeztük koszorúnkat, néma főhajtással tisztelegtünk a művész emléke előtt, majd meghallgattuk az özvegyet, aki a síremlékről és annak szimbolikájáról beszélt nekünk.
A temetőből a városligetbe tartottunk. Jólesett egy jó kis ebéd a Fehér Hattyú vendéglőben, és egy kötetlen beszélgetés a városról, magyarságról, az iskolánkról, miközben az ifjúság már a csodálatos park felfedezésével foglalta el magát.
Aztán eljött a búcsú ideje is, és útra keltünk. De még nem egyenesen haza tartottunk, mert a Losonchoz közeli Gács várkastélyát közelről is látni kellett. Az egykor Balassi múzsájának, Losonczy Annának az örökségét a közelmúltban teljesen felújították, és kastélyszállóként működik. Csak a látványért megérte felsétálni és megcsodálni a pazar építményt és parkját. Így lett kerek a napunk.
Nagy Adorján
Ezt már olvasta?
Erdélyi tanulmányi körutazás - Magyar és történelmi értékeink nyomában
A dunaszerdahelyi Közös Igazgatású Szakközépiskola...