Back to top

A csúcs vendégeként a K2-n

Publikálva: 2020, január 10 - 21:13
Különleges vendégek szoktak ellátogatni a VándorLáss estekre. Ezúttal sem volt másképp, hiszen egy ismert magyar hegymászó, Suhajda Szilárd, a K2 hegycsúcs első magyar megmászója volt a csütörtök esti vendég.
A csúcs vendégeként a K2-n

A Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ színháztermében ezúttal jelentős számú közönség volt kíváncsi a világ második legmagasabb csúcsát tavaly nyáron megmászó Suhajda Szilárdra. Amikor egy magas csúcsra jut fel egy ember, általában azt szoktuk mondani: meghódította a csúcsot. Szilárd viszont kifejezetten kiemelte: szerinte egy csúcsot nem meghódítani kell, a hegy és annak csúcsa vendégül lát minket, embereket.

Ezúttal is Kovács „Kovi” Zoltán volt az est házigazdája, aki röviden ismertette a közeljövő vándorlós terveit, egyben elmondta, Szilárd előadása inspirációként is felfogható a himalájai útjuk előtt.

Suhajda Szilárd hegymászóra sokan emlékezhetnek a tavaly nyári híradásokból, amikor oxigénpalack segítsége nélkül első magyarként jutott fel a világ második legmagasabb csúcsára, a K2-re Klein Dávid és az Eseményhorizont csapatának támogatásával. Eredetileg Dáviddal együtt szerettek volna a csúcsra feljutni, de mászótársa kénytelen volt a harmadik táborból – betegség miatt – a visszatérés mellett dönteni.

Mint Szilárd elmondta, egy ekkora expedíció komoly előkészületekkel, edzésekkel jár, a csúcsra feljutást mintegy két hónapos pakisztáni ottlét előzött meg. Ennek egy részében papírmunkával foglalkoztak, majd folyamatosan szoktatták magukat az elképesztő magassághoz, ahol a normális pulzus akár 120 is lehet – ezekhez a körülményekhez pedig szoktatni kell a testet és a lelket. Azt is megtudtuk, Szilárd régi álma vált valóra a K2 megmászásával, hiszen már a 2014-es Broad Peakre feljutásakor kitűzte magának célként a szomszédos csúcsot. Már a következő két évben is megpróbálták Dáviddal együtt teljesíteni ezt a célt, de ezekben az években annyira szélsőséges időjárási viszonyok uralkodtak a hegyen, hogy nemcsak ők, de senki sem jutott fel ekkor a csúcsra. Tavaly viszont ideálisnak mondható körülmények közt teljesíthették az út nagy részét. A harmadik alaptáborban derült ki, hogy Dávid „sikeresen” elcsípett valamilyen vírust, és ez annyira legyengítette, hogy meg kellett hoznia a döntést: csupán a távolból fogja támogatni Szilárdot, ő maga visszatér az alsó alaptáborba. Dávid ugyan visszafordult, de továbbra is rádiós kapcsolatban maradtak, és mint Szilárd elmondta, a mászótárs hangja nagyot sokat tett hozzá a sikerhez.

A csúcsra jutás napján tökéletes szélcsendben, ideális körülmények közt indulhatott útnak, mintegy 15 óra alatt el is érte a legmagasabb pontot. Ez már nagyon kimerítő szakasza a mászásnak, az utolsó 150 méter megtételéhez mintegy 5 órára volt szüksége, de akkora élmény volt számára, hogy még most elakad tőle a szava, ha visszaemlékszik rá.

A képekkel illusztrált, történetekkel bőven fűszerezett előadás mondhatjuk, elbűvölte a nézőket. Persze a hatalmas taps elhalkulása után a nézők is kérdezhettek, további érdekességeket tudhattunk meg a hegymászás világáról, illetve magáról az expedícióról. Szóba jött például az is, hogy már néhány héttel a magyarországi visszatérés után újra edzésbe fogták magukat a sportolók, hiszen további célokat tűztek ki maguk elé, mint például az idén a nepáli Makalu hegycsúcs megmászását - természetesen ezúttal is mesterséges oxigén nélkül, illetve az idénről már szinte biztosan jövőre átcsúszó nagy tervet, a Mount Everest megmászását.

Élvezetes előadás, beszélgetés tanúi lehettek, akik eljöttek az idei első VándorLáss estre, és mint Kovi ígérte, további érdekes, tanulságos estek várják még a közönséget 2020-ban.

Szöveg és kép: Rózsár Vince

Ezt már olvasta?

Címkék: VándorLáss