Az élelmiszeripar képviselői szeretnék, ha a törvényből eredő kötelességek igazságosabban volnának szétosztva a társadalomban, és a bevétel pedig átláthatóan legyen felhasználva, ne csak egyes üzleti csoportok jövedelmét gyarapítsa. A törvény szelleme diszkriminatív és igazságtalan azáltal, hogy minden költséget bizonyos ágazatokra terhel, és nem a társadalom egészére. A törvény előírása szerint a gyártók a felhasznált csomagolóanyag alapján (jövőbeni hulladék) fizetnek a rendszerbe. A befizetett összegeket pedig a községeknek osztják szét, amelyek ezekből üzemeltetik a szelektív hulladékgyűjtést.
A rendszerben a kamara képviselői ott látják a hibát, hogy a termelőnek semmilyen befolyása nincs a járulék magasságának meghatározásakor, és a törvény a legjobban az élelmiszertermelőket sújtja. A rossz rendszerbeállítás miatt a csomagolás költségei akár megtízszereződtek a törvény bevezetése óta. Az eddigi 7 millió eurós hulladékköltségek egy éve alatt 40 millióra nőttek, aminek következtében a hulladék újrafelhasználás viszont nem nőtt ezzel arányosan.
Az élelmiszertermelők nem láthatnak bele az egész pénzfolyásba. Két hulladékgazdálkodási szervezet uralja a községek hulladékgazdálkodásának 90%-át, ami monopolhelyzethez vezet, és a rendszer fenntartása egyre drágább lesz. Az élelmiszeripar 1989 óta olyan lejtmenetben van, ami miatt nem tudja vállalni ezeket a költségeket. A kamara képviselői nehezményezték azt is, hogy a környezetvédelmi minisztérium nem állta az ígéretét a kérdésről való szakmai konzultációra.
Forrás: gazdasag.sk
