Back to top

Volt-e értelme lefújni az érettségit? – igazgatói vélemények a témában

Publikálva: 2021, április 27 - 06:57
Szent-Györgyi Albert, a Nobel-díjas biokémikus szavai kristálytisztán érzékeltetik, milyen fontos szerepe van egy ország fejlődésében az iskolarendszernek. A középiskolákban idén is elmarad a hagyományos érettségi vizsga, bár az oktatásügyi minisztérium ezt lehetővé teszi azon diákok számára, akik szeretnének élni a lehetőséggel. Természetesen óriási különbség van a rendszerszintű érettségi és az egyéni lehetőség között.
Volt-e értelme lefújni az érettségit? – igazgatói vélemények a témában

Kiss Lászlót, a Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Magángimnázium igazgatóját, valamint Vajda Angelikát, a Magyar Tanítási Nyelvű Informatikai és Szolgáltatóipari Szakközépiskola igazgatónőjét kérdeztük a témával kapcsolatban.

Miként ítéli meg az oktatási minisztérium döntésének helyességét? Megfelelő módszer az érdemjegyekből átlagot számolni?

Több oldalról is megközelíthető a kérdés. Egyrészt, négy évig miért dolgozott a diák, ha csak a pillanatnyi felelet határozza meg az életét? Másrészt kell a megmérettetés, a számonkérés, az érettségi vizsga a diákoknak. Egy évig nem folyt jelenléti tanítás, ismerkedtek az online oktatással, diákok is, tanárok is. Két és fél évig az iskolában tanultak, de az oktatás a harmadik osztály második félévétől már otthonról folyt. Nehéz kérdés, hogyan lehetne hitelesen számonkérni – véli Vajda Angelika.

Jelent-e eltérést a többségi nemzet iskoláiban és a szlovákiai magyar oktatásban a középiskola ilyen formájú befejezése?

Kiss László: „A rendszerből adódóan származik eltérés, amíg a szlovák iskolákban négy tárgy szükséges az érettségi megszerzéséhez, addig a magyar iskolákban ez az anyanyelvű oktatás miatt öt tárgyat jelent, s vélhetően az egyetemekre való orientáció miatt több lesz az önkéntes szóbeli érettségiző.”

Véleményük szerint kivitelezhető lett volna az érettségi, tekintve, hogy a negyedikesek jelenleg is részt vesznek az iskola falai között történő oktatásban?

Abban mindkét intézményvezető egyetért, hogy az online érettségi megszervezhető lett volna, hiszen az egyetemeken is megfelelően működik az online évközi vizsga, valamint az online államvizsga egyaránt, s a diákok számára fontos pedagógiai hatással rendelkező megmérettetés sem maradt volna el.

Ön, mint iskolaigazgató, mit gondol az elmaradó érettségik hosszú és rövid távú hatásairól?

„Hosszú távon bízom abban, hogy a munkáltatók nem fognak annak alapján válogatni, hogy a jelentkező érettségizett-e vagy átlag alapján kapott érdemjegyet, mivel úgy gondolom, hogy a tudást nem az érettségi vizsgával szerzi meg a diák, hanem az arra való felkészülés alatt, ami 4 évig tart. Igaz, hogy a diákok számára elmaradt az első nagy megmérettetés, s ha egyetemre kerülnek, esetleg félvállról veszik a kihívásokat. Ha érettségiztek, az valahol felér egy egyetemi vizsgával – véli Vajda Angelika.

Igazgató asszony az érettségivel kapcsolatban feltett kérdésünkre elmondta, hogy egyáltalán nem elhanyagolható a számonkérés folytonossága.

„Arra a hagyományra épül a középiskolai élet, hogy egyszer számot adnak a négyéves tudásukról, igaz, kellene korszerűsíteni. Erre vonatkozóan vannak ötleteik a pedagógusoknak, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni. Mindenképp fontosnak tartom, hogy az érettségi intézménye mint olyan, fennmaradjon.”

Milyen számban várható jelentkezés a hagyományos érettségire?

A szakközépiskolánkban nagyon sok ügyes diák van, akik egyetemre készülnek, kérdés, hogy a felvételinél éri-e őket hátrány, ha nem hagyományosan érettségiznek. Elképzelhető, hogy ők bejelentkeznek a szóbelire.

Hátrányba kerülnek a továbbtanulás szempontjából azok a diákok, akik ilyen módon kapják meg az érettségi érdemjegyet?

„Elgondolkodtató, hogy milyen súlya van az érettséginek jelenleg, ez egyetemtől függ, hogy mit várnak el. Például ahol orvosi képzés folyik, ott a felvételi a mérvadó, valahol beszámítják az átlagot, valójában elvárják a tárgyból az érettségit, bizonyítva, hogy befejezte a diák a középiskolai tanulmányait, hátrány nem igazán származik belőle, külföldi egyetemek esetében viszont más a helyzet, az írásbeli százalékok hiányozhatnak” – vélekedik Kiss László.

felvidék.ma

Ezt már olvasta?