Jelenlegi hely

Teljes körűen biztosítani a hivatali magyar nyelvhasználatot

Ezt már olvasta?

Felhős november

Felhős november

Az előrejelzések szerint a következő héten már szürkébb...

Publikálva: 2018, november 7 - 18:41 | Közérdekű
Eddig tizennégy magyar önkormányzat csatlakozott a Lingua Civis önkormányzati társuláshoz, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy a magyarlakta településeken az államnyelven kívül a kisebbség nyelvén is elérhetővé tegyen hivatali dokumentumokat, rendeleteket, határozatokat. A lehetőségekről, a jövőbeli célokról kérdeztük a társulás létrejöttét kezdeményező Horony Ákos jogi szakértőt, a dunaszerdahelyi önkormányzat nyelvhasználati bizottságának elnökét.
Teljes körűen biztosítani a hivatali magyar nyelvhasználatot

– Kik és miért látták szükségét egy ilyen önkormányzati társulás létrehozásának?

– Az utóbbi években kevesebb figyelem fordult erre a kérdésre, mint amikor a „nagypolitikában” is terítéken volt a nyelvhasználat kérdése, gondolok itt a 2009-2012 közötti időszakra, amikor törvénymódosításokkal előbb durván szigorították, majd némileg enyhítették a nyelvhasználatra vonatkozó szabályozást és nemzetközi viták tárgyává vált a kérdés. De azért a magyar nyelvhasználat kérdése azóta is visszatérően felmerült a képviselőtestület ülésein, általában egy-egy megtapasztalt konkrét hiányosság kapcsán, képviselői interpelláció formájában, mert sajnos a problémák ezen a területen továbbra is fennállnak. Az egyes önkormányzatok legjobb szándéka és igyekezete ellenére is.  

Szlovákiában annak ellenére is csak alig érzékelhetően javult a helyzet, hogy 2012 óta a civil szféra számos állami feladatot magára vállalt – például jogszabályok és formanyomtatványok fordításainak elkészítésével magyarországi támogatásból – , és az un. „kétnyelvűsítési” civil akciók is némileg tudatosabb állampolgári hozzáállást mutatnak, mint a kétezres évek elején.  Sajnos ez is jól mutatja a civil kezdeményezések korlátait.

Ezzel a kérdéssel jogászként már lassan egy évtizede behatóan foglalkozom és úgy tapasztaltam, hogy az igazi problémát ezen a területen az jelenti, hogy miközben a törvény ugyan bizonyos kötelességeket és lehetőségeket megfogalmaz a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozóan, azonban a végrehajtás előfeltételeit és intézményi hátterét nem biztosítja. 

Természetesen ez eleve a jogi szabályozás hibája is, mert a jó szabályozás a végrehajtásról is megfelelően gondoskodik, de őszintén szólva úgy jellemezhetnénk az erre a területre vonatkozó jogi szabályozást, hogy eleve inkább csak a kirakatba készült, semmint a valós életben történő érvényesülés céljával. A szlovák politikát sosem a nagyvonalúság és megértés jellemezte, ha a magyar nyelvhasználatról volt szól. Azonban  mindez olyan tény, amelyet sajnos ebben az országban adottságként kell kezelnünk és ha továbbra is a központi kormányzattól várjuk ezeknek a problémáknak megoldását, akkor valószínűleg további  két évtized múlva sem leszünk sokkal előbbre. 

A dunaszerdahelyi önkormányzat nyelvhasználati bizottságában kezdeményezésemre ezért született meg egy olyan javaslat, hogy a magyarlakta települések önkormányzatainak összefogásával hozzunk létre egy olyan intézményi hátteret, amely a nyelvhasználat gyakorlati érvényesülésében pótolni tudja az állami intézményrendszer hiányát. 

Egy ilyen intézmény létrehozására a Községekről szóló törvény lehetőséget nyújt, hisz a községek önkormányzati társulás keretében társulhatnak „közös érdek elérése céljából.” Mivel a kisebbségi nyelvhasználat biztosítása törvényi kötelesség a községek meghatározott köre számára – a magyar nyelvet jelenleg 512 településen kell biztosítani –, a települések e célból történő társulása teljesen legitim kezdeményezés, amely ellen az állami szervek nem emelhetnek kifogást. 

Az önkormányzati társulási forma mellett szól az is, hogy egy olyan szervezet alakul meg, amely közvetlenül kapcsolódik a községekhez, működését saját maguk a csatlakozott települések felügyelik, ezáltal az igényeikhez is rugalmasan tud igazodni. Az önkormányzatok saját intézményeként a hosszútávú működéshez szükséges stabilitás, elismertség és állandóság is biztosítva van. Ellentétben a civil szervezetekkel vagy polgári társulásokkal, ahol a tevékenység jellemzően az elnyert támogatások, pályázatok függvénye, az önkormányzati társulás esetében a működéséhez szükséges pénzügyi hátteret maguk a társult önkormányzatok biztosítják.

Utoljára, de nem utolsósorban azt a járulékos hasznot is megemlíteném, hogy a társulás a nyelvhasználat kérdésében szakmai és politikai értelemben is képviselheti a településeket az állami szervekkel történő tárgyalásokon. Ezáltal – főleg ha már nagyobb számú település csatlakozott – az érdekérvényesítésnek is nagyobb súlyt adhat, mintha a települések külön-külön próbálkoznának. 
 
– A magyar nyelvhasználat biztosítása valóban olyan problémákat okoz, hogy külön intézményre van ehhez szükség? Hisz mondjuk Dunaszerdahelyen talán minden hivatalnok beszél magyarul.

– Nyilvánvalóan a magyar nyelvű szóbeli ügyintézés a túlnyomóan magyar többségű településeken általában nem okoz gondot, hisz már csak a nemzetiségi viszonyokból fakadóan többnyire magyarul beszélő hivatalnokkal találkozik a magyar nemzetiségű ügyfél. De ahol már helyileg is kisebbségben élnek a magyarok, ott még a magyar nyelvű szóbeli ügyintézés is többnyire ellehetetlenül. Javaslatunk megfogalmazásakor nemcsak a magyar többségű, illetve nagyobb anyagi lehetőségekkel rendelkező városokra gondoltunk, hanem a szlovák többségű magyarlakta kistelepülésekre is. 

Más kérdés persze, hogy a szóbeli érintkezésben még nyugodtan beleférhet a pongyola megfogalmazás, vagy szlovák szavak belekeverése a magyar szövegbe, bár mindenképpen jó lenne ebben is bizonyos igényességet tanúsítani. Azt azonban mindenképpen tudatosítani kell, hogy a hivatali nyelvhasználat – különösen az írásbeli érintkezésben – elég komoly szakmai felkészültséget igényel. Bárki próbát tehet azzal, hogy mondjuk egy hivatalos határozat szövegét megpróbálja lefordítani, illetve megfogalmazni magyar nyelven. 

Persze vannak olyan szakmai előfeltételek, amelyek meg is haladják egyes hivatalnokok, illetve önkormányzatok lehetőségeit. Ilyen például a szlovákiai jogrendhez és közigazgatási rendszerhez illő hivatali terminológiai folyamatos kialakítása, amely azonban lehetőleg minden magyar nyelvhasználó számára érthető lesz. A hivatali nyelvhasználatnak ugyanis alapvető feltétele az egységes terminológia léte és használata. Enélkül ugyanazt a fogalmat mondjuk ötféleképpen fordítják le a különböző hivatalokban és ez a magyar nyelvű dokumentum használhatóságát is kétségessé teszi. Egyébként nem véletlenül működik a szlovák államigazgatásban is fél tucatnyi terminológiai bizottság. Önkormányzati társulás keretében végezni ezt a szakmai munkát Szlovákiában a jövő szempontjából már csak azért is célszerű, mivel működése nem függ a kormányváltásoktól. 

Az önkormányzati társulás haszna és pozitív hozadéka lehet, hogy a társulás működtetésével a magyar nyelvhasználat komplex biztosításának lehetősége teremtődik meg, a legkisebb önkormányzatok számára is elérhető módon. A nagyobb magyarlakta települések kisebb települések irányába történő szolidaritása is megnyilvánulna ebben. 

– Melyek azok a legfontosabb prioritások, amelyeket első lépésben meg kívánnak valósítani?

– Az önkormányzati társulással egy új intézmény jön létre, amely olyan feladatokat fog végezni, amelyet eddig ilyen formában nem végzett senki.  Az első hónapokat mindenképpen a szakembergárda összeállítása, az igények felmérése jegyében fog telni. Az alapszabály értelmében megválasztásra kerülnek a társulás szervei, megalakul a terminológiai bizottság és a fordítóiroda. Fontosnak tartom már a kezdetekben felvenni a kapcsolatot a kisebbségi nyelvhasználat ügyében is tevékenykedő civil szervezetekkel, az érintett állami szervekkel és megtalálni az együttműködés lehetőségeit. A feladatok ugyanis elég jól elkülöníthetőek. A társulásnak semmiképpen sem célja, hogy „elvegye a levegőt” mások elől, hanem éppen olyan feladatok ellátását akarja biztosítani, amelyet más szervezeti keretek között kevésbé hatékonyan vagy egyáltalán nem lehetett elvégezni. Véleményem szerint a többféle szervezet együttműködése szinergikus hatással bírhat a jövőben. 

– Hogyan képzelik el a társulás tevékenységét, munkáját a mindennapokban?

– A társulás megalakításának célja egy olyan állandó személyi állománnyal rendelkező intézmény folyamatos működésének kialakítása, amely komplex módon biztosítja a hivatali magyar nyelvhasználathoz szükséges fordításokat, szövegeket a társult települések számára. Az önkormányzati társulás folyamatosan biztosítaná a mindennapi ügyintézéshez szükséges hivatalos szövegek magyar nyelvre történő fordítását. Egységes terminológiával, magas nyelvi színvonalon, záros határidőn belül elkészítené az önkormányzati rendeletek, határozatok, jegyzőkönyvek, stb. magyar fordítását a tagok számára. Egyben - amolyan járulékos szolgáltatásként - a szlovák és magyar nyelvű szövegek jogi és nyelvészeti szempontú szakmai lektorálása is megtörténne. ami különösen a kisebb települések számára lehet nagy segítség. 

– Milyen módon szeretnék a többi önkormányzatot megszólítani?

– Az önkormányzati társulás nyitva áll minden olyan magyarlakta település előtt, ahol a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény alapján a magyar nyelv használatát biztosítani kell. Reményeink szerint a legjobb reklám és meghívó pedig majd a magas színvonalon nyújtott szolgáltatások lesznek, amely majd érdemessé teszi minden ilyen település számára a csatlakozást.