Back to top

Szent György, Dunaszerdahely védőszentje

Publikálva: 2016, április 11 - 20:16
Április van – Szent György havában járunk –, s közeleg Dunaszerdahely búcsújának, Szent Györgynek az ünnepe. Az egyik legismertebb katonaszent, György már mintegy 1000 esztendeje, azaz a magyar államalapítás első évtizedei óta ismert védőszentje településünknek.
 Szent György, Dunaszerdahely védőszentje

Mégpedig Szent István azon törvénye óta, amely értelmében minden tíz falunak egy templomot kellett építenie. Ennek értelmében a térségen keresztül vezető utak kereszteződésénél, a későbbi városmag legmagasabb pontján a Szerdahely, valamint a körülötte létrejött, illetve „vonzáskörzetébe” tartozó kereszténnyé lett falvak számára felépült az első (fa)templom. A templomnak pedig patrónust, azaz védőszentet kellett választani. Így az ősi templomocska, s vele együtt a település(ek) védőszentjévé, patrónusává az ősök Szent György vértanút választották, akinek személye – a fegyverkovácsok és lovas harcosok, lovagok patrónusa – vonzó előkép lehetett az itt letelepedett magyarság számára.

Az évszázadok során az egykori Dunaszerdahelyen létezett, s mára a városba olvadt, vagy eltűnt több tucatnyi valamikori település, illetve a templomhoz tartozó további falvak (pl. az Udvarnokok, az Éték, az Abonyok stb.) védőszentje változatlanul a híres mártír maradt.

A fennmaradt okiratok, írásos említések sora hitelesen őrzi is mindezt. Még az is tudható, hogy a kőtemplom hagyomány szerinti 1329-es felépülte előtt is bizonyosan ő volt a patrónus, hiszen jó pár évvel korábban egy okirat az első írásban említett egyházi személyt, Pált a Szent György-templom plébánosának nevezi.

A vélhetőleg a kőtemplomot (azaz a mai templom alapjait) felépíttető kegyúri család, a Pókateleki Szomor vagy Zomor (vagyis a későbbi Pókateleki Kondé család) számára sem volt kérdéses Szent György tisztelete. Bár 1518-ban az egyhajós templom északi oldalára gótikus stílusban mellékhajót emeltek, jelentősen megváltoztatva kinézetét, illetve 1599-ben új kegyura lett a templomnak a grófi Erdődi Pálffy család „személyében”, György akkor sem „tűnt el”.

S mikor 1631-től egészen 1647/50-ig a templom a reformátusok kezére került, a kopárrá lett épület régi, egyedül megmaradt főoltárán csak egy „jeles régi kép” volt látható – minden bizonnyal Szent György ábrázolása. A reformátusoktól való visszavétel után a szent hely új patrónust kapott a régi mellé: a Nagyboldogasszonyt (Beate Maria Virginis in Colos) – Szent György patronátusát azonban nem törölték el. A korabeli leírás sokat mondóan fogalmaz: „a Nagyboldogasszony oltalma alatt álló Szent György-templomról” beszél.

1742–43-ban átépítették és barokkizálták a szakrális helyet.

Az 1800-as évek elején végzett belső átalakítások során pedig, amikor a négy oltárt három újabbra cserélték, s a főoltárra Máriát (a Mennyekbe felvett Boldogságos Szűz képét) emelték, sem degradálták le a korábbi szentet, hanem az oltár fölé emelték lovas szobrát – ahogyan azt ma is láthatjuk. Ez az Iván Péter vagy Magos Ferenc plébános működése (1789–1820, illetve 1820–30) alatti oltárcsere egyértelműen jelzésértékű.

Vessünk egy pillantást a helyi templomunkban ábrázolt Szent Györgyünkre: ágaskodó, fehér lováról sújt le az apró, kunkorodó farkú, kis szárnyakat viselő sárkányra kétvégű dárdájával. Fejét sisak védi, amelyről három toll ágazik szét, alakját pedig köpeny takarja. Jellegzetesen ugyanaz az ábrázolás, mint az 1820-as évek plébániai pecsétnyomóján látható… Meglehet, hogy ezek a szerdahelyi Szent György-ábrázolások – mind a faszobor, mind a pecsét hasonló képe – egy korábbi, a templom egykori Szent György-oltárképének (vagy az oltárkép egy a mártírt ábrázoló részletének) a másolata lehet.

Felmerül a kérdés: Dunaszerdahely vajon ma büszke-e Szent Györgyre? A válasz egyértelműen benne rejlik a képviselőtestület azon határozatában, amellyel a Szent György-napokat és búcsút egyben a város alapításának, védőszentjének, egyesítésének és jeles személyiségeinek ünnepnapjává emelték. Mert egy ezredévnyi tiszteletet bár elfeledni lehet, de eltörölni nem.

__________________________________________

Érdekességek Szent Györgyről
• Ma többek között Anglia, Görögország, Grúzia, Barcelona, Moszkva, Genova és Dunaszerdahely védőszentjére.
• Napját, április 24-ét Európa nagy részén a tavasz kezdeteként tartották számon.
• Élettörténete csak a 12. század folyamán vált közismertté.
• Ereklyéit Galliában is tisztelték, a Merovingok őt tekintették ősatyjuknak.
• A keleti egyházban a nagy katonaszentek közé tartozik, ő volt Konstantinápoly védőszentje.
• 1222-ben az angol királyság oltalmazójává nyilvánították – később az anglikán egyház is megőrizte György iránti szeretetét.
• III. Edwardtól ered az angol hadsereg csatakiáltása: „Szent Györggyel Angliáért!”
• A Szent Korona alsó részén az ő képe is látható.
• Az első csanádi székesegyházat Gellért püspök Szent György tiszteletére szentelte.
• Károly Róbert alapította meg (1318) a Szent György-vitézek lovagrendjét.

Nagy Attila helytörténész

Ezt már olvasta?