
Az előadás a Mennyei Szabadság Csarnokában vette kezdetét, ahol a márciusi ifjak immár „égi szemmel“, mégis a régi baráti közvetlenséggel vitatták meg a forradalom előestéjét: a Pilvax kávéház izgalmas pillanatait, a sajtószabadság kivívásának körülményeit, Táncsics kiszabadításának történetét, valamint a Nemzeti Színház ünnepi előadásának különleges fordulatait.
Míg az ifjak az égi csarnokban a politikai eseményeket és a nyomda körüli izgalmakat beszélték át, addig a képzeletbeli Szabadság, Szerelem kávézóban a márciusi hölgyeké volt a főszerep. Ebben a meghitt környezetben a forradalom érzelmi háttere és a nők áldozatvállalása került a középpontba. Szendrey Júlia a nemzetiszín kokárda születéséről és annak szimbolikus jelentéséről mesélt – kiemelve, hogy a fekete selyemruhán viselt szalag számára nem dísz, hanem hitvallás volt –, míg Laborfalvy Róza a Nemzeti Színház történelmi estéjét idézte fel. A beszélgetések során különös figyelmet kapott Táncsics Mihály felesége, Seidl Teréz is, aki a „padmály” rejtekében való bujkálásról és a nehéz időkben tanúsított kitartásáról vallott.
A műsor szerkezetét a Nemzeti dal adta meg, amelynek versszakait a jelenetek közé ékelve szavalták el a diákok, méltó hangsúlyt adva az eseményeknek. A látványvilágot a piros, fehér és zöld ünnepi fények tették teljessé, amelyek még inkább emelték a produkció színvonalát. A Vidékfejlesztési Szakközépiskola ezzel az égi keretbe foglalt emlékezéssel tette átélhetővé a forradalom történetét, bebizonyítva, hogy egy ilyen nagyívű történelmi eseményről is lehet diákosan, fiatalos lendülettel és őszinte átéléssel vallani.
Kis Lívia
Ezt már olvasta?
Több mint húsz csapatnyi fiatal elsősegélynyújtó mérte össze tudását
Csütörtök délelőtt mintegy száz ifjú elsősegélynyújtóval...
Kiállítás, koncert és felvételik várják az érdeklődőket a Művészeti Alapiskolában
Mozgalmas időszak elé néz a dunaszerdahelyi Művészeti...
