„2005-ben Bakán alakult meg a Pázmaneum Polgári Társulás. Nyugodjék bátyám, Karaffa János akkor éppen ott volt plébános, aki Baka, Felbár, Süly és Csallóköznádasd katolikus híveinek szolgálatát látta el. Bakára hívtuk össze az egyházi és világi, tehát a civil személyeket azzal a céllal, hogy szeretnénk segíteni a felvidéki magyar katolikus közösséget. Keresztény és magyar szellemiségben kívántuk tartani a rendezvényeinket, méltóan példaképünkhöz és névadónkhoz, Pázmány Péter bíboroshoz, aki Nagyszombatban is tevékenykedett. Természetesen a magyar és szlovák nép közötti jó kapcsolatokra is törekszünk, de az anyaszentegyházhoz való hűség és a katolikus hit bátor megvallása, valamint a magyar nemzethez való ragaszkodás hatja át tevékenységünket. Pázmány Péter mellett Esterházy János tiszteletét is „zászlónkra tűztük”. Még annak idején a bátyám több előadást tartott róla, imákat is írt hozzá.
Azzal, hogy megalakultunk, szolgálatot vállaltunk. Az imádságon kívül találkozókat, rendezvényeket szervezünk, ahol az egyházi személyek és civilek számára is kínálunk programot. Meg az ifjúságnak is, akiket elsősorban a ministránsolimpiával és ministránsfocival szólítunk meg. Magyar történelmünk jeles ünnepeit is megtartjuk és ápoljuk a hagyományokat, amelyeket megpróbálunk tovább adni” – avat bele a kezdetekbe.
A Pázmaneum vezetése az évek során változott, egyes tagjai már az égiek közé költöztek, de nagy öröm számukra, hogy olyan fiatalokat is meg tudtak nyerni a munkának, akik most még csak egyetemisták.
A társulás tagdíjakból és döntően pályázati támogatásokból tartja fenn magát. Leginkább Dunaszerdahely városához nyújtanak be pályázatot, hiszen a rendezvények zömét is itt tartják, de a Bethlen Gábor Alapnál is próbálnak támogatáshoz jutni. Némi bevételt biztosítanak a személyi jövedelemadóból befolyó 2 százalékos támogatások is.
„A nagyobb költségeket a szórólapok, a hírlevelünk vagy kalendáriumunk kiadása jelentik. De emléklapokat, imalapokat is nyomtatunk. Természtesen van honlapunk is, de ragaszkodunk a kézbe fogható, nyomtatott kiadványokhoz is. ”
A Pázmaneum induló rendezvényei mára hagyományossá váltak és több közülük nagy tömegeket vonz.
„A magyar kultúra napjának megünneplését mi honosítottuk meg Dunaszerdahelyen. A Felvidékről kitelepítettek emléknapját is átvettük az időközben megszűnt Magyar Megmaradásért Mozgalomtól. A kommunizmus áldozatairól is megemlékezünk, idén a Terror Házából volt előadónk. Ez utóbbit a fiatalok miatt tartjuk fontosnak, akik nem éltek az átkos rendszerben. Esterházy Jánosról is minden évben megemlékezünk és emléktábláját is mi helyeztük el Dunaszerdahelyen.
Egy idő után, mikor az eredeti szervezők kiöregedtek, már a Komáromi Imanapok szervezését is átvállaltuk, a Jó Pásztor Alapítvánnyal együtt. Ebben is újítottunk. A szentmise és keresztút mellé, hogy legyen azon napon még valamilyen lelki program, bevezettük az oltáriszentség tiszteletét, az imaórát és minden évben van előadás a magyar szentekről és boldogokról. Idén az évfordulós Salkaházi Sárára és Mindszenty Józsefre fogunk emlékezni.
Június 4-én ismét megszervezzük a trianoni gyertyagyújtást” – sorolja tevékenységük főbb pontjait a Pázmaneum elnöke.
Rendezvényeiken nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a vendégelőadók mellett helyi szereplők – szavalók, énekesek, táncosok, énekkarok – lépjenek fel. Rendszeresen tartanak imakilencedeket is. A legutóbbit éppen a már említett Salkaházi Sára tiszteletére szervezték meg, kilenc különböző helyszínen.
Karitatív tevékenységekbe is bekapcsolódnak. Ha valaki segítségért fordul hozzájuk, annak igyekeznek támaszt nyújtani. Az elnök megemlíti, hogy a Szent János Alapiskola kiselsőseinek minden évben gyermekimakönyvvel kedveskednek.
„Idén már harmadszor fogjuk megszervezni a Szent Miklós-napi csomaggyűjtést. Arra biztatjuk a polgárokat, hogy lehetőségeikhez mérten adományozzanak gyümölcsöt, szaloncukrot, édességet. Ezekből mi Mikulás-csomagokat készítünk és a város és a környék szegény gyermekeihez juttatjuk el. Igyekszünk odafigyelni a rászorulókra, az önkéntes munka sem áll távol tőlünk.”
S hogy mennyire segítette az elmúlt húsz évben a Pázmaneum a katolikus magyar közösség megmaradását a Felvidéken? Karaffa Attila elmondja, habár rendezvényeik zöme a nyugati országrészben valósul meg, mindenkit szeretettel várnak távolabbról is, kiadványaikat pedig bárhova elküldik, ahol igény van rájuk.
„A magyar hitélet erősítése mindig is feladatunk volt, magyar papjainkat segítjük minden lehetséges módon a szolgálatukban. Ez nem mindig könnyű, hiszen sok lelkiatya több plébániát is ellát. Imádkozunk az új hivatásokért is. Míg a bátyám élt, a szeminaristáknak külföldről is beszerezte a szakirodalmat. Nem adjuk fel küzdelmünket a felvidéki magyar püspök kinevezéséért sem, hiszen még mindig több mint százezren vagyunk itt magyar katolikusok. Idén már 36. alkalommal fogunk összegyűlni Komáromban. Imádságos lelkülettel várjuk, ki lesz az új Szentatya, hogy kérésünket hozzá is eljuttassuk.”
Karaffa Attila portálunknak még elmondja, a kerek jubileumot októberben hálaadó szentmisével és az azt követő agapéval szeretnék megünnepelni.
B. Vida Júlia
fotó: Rózsár Vince
Ezt már olvasta?
Mit éltek át a magyar honvédek a második világháborúban?
Mit élt át egy magyar honvéd a második világháború...
