Miért pályázta meg az igazgatói posztot?
Ha tömören akarnék fogalmazni, azt mondanám, húsz év után elfogytam Szarvason. Szinte szünet nélkül dolgoztam. Nemrégiben új vezetése lett a színháznak, és az elképzeléseikkel nem mindenben értettem egyet, ezért átgondoltam a dolgokat. Amit eddig csináltam azt szerettem, az szép volt, de nem biztos, hogy olyan dolgokba akartam volna belemenni, amikben nem éreztem volna jól magam. Hogy eljövök Szarvasról, azt már jóval előbb eldöntöttem, mint ahogy meghirdették ezt az igazgatói pályázatot. Az eredeti tervem egy egyéves pihenő volt, de mikor felhívták a figyelmemet arra, hogy vezetőt keresnek a népművelési intézetbe, elolvastam a pályázati kiírást és izgalmasnak tűnt. Rögtön elkezdtem ötletelni, jegyzetelni, hogy mi mindent lehetne csinálni. Aztán úgy döntöttem, hogy az egészet lefordítom szlovákra is, és benyújtottam a pályázatomat. Heten indultunk, egy pályázatot érvénytelenítettek, s végül hatan mérettettünk meg, transzparens módon.
Jól feltételezem, hogy innovatív elképzelésekkel állt elő, és azokba is beleviszi a színházat?
A Csallóközi Népművelési Központ feladata, hogy a magas kultúrát támogassa. Hatvannégy település és négy város alkotja a Dunaszerdahelyi járást, ami a hatásköre. Most éppen a polgármesterekkel találkozom, hogy megtudjam, kinek mire lenne szüksége, hol mekkora a színpad, milyen rendezvényhelyeik vannak. Őszintén szólva meglepődve, de örömmel fogadják az érdeklődést. Első körben szeretném megtalálni azokat az itteni művészeket, a kultúra minden ágában, akik nívós szinten alkotnak. A műkedvelő fiatalokat és felnőtteket is be kívánom vonni központunk munkájába, örömmel fogadjuk az amatőr színjátszócsoportokat, a zenészeket. Azt tapasztalom, hogy az itt született fiatalok, a lehetőségek hiánya miatt, mivel csak két színházunk van, sokszor elmennek külföldre, leginkább Magyarországra. Jól emlékszem arra, hogy mikor előálltam a Nyárasdi Színházi Esték ötletével, sokan el akartak tántorítani, mondván senki sem fog eljönni. S lám az első előadáson rögtön ezer néző volt. Önerőből, szponzorok segítségével csináljuk már tizenegy éve, talán, ha kétszer kaptunk rá támogatást. Ha Nyárasdon sikerült felélénkíteni a kultúrát, bízom benne, hogy itt is menni fog.
Említette, hogy sorra keresi fel a polgármestereket. Ha megismeri az igényeiket, konkrétan a településekre szervezne programot?
Nem a programszervezés a lényeg, hanem az, hogy együtt dolgozzunk. Az alapkoncepcióm, hogy az egyes művészeti ágakban megkeresem azokat a fiatalokat, akiknek van szabad kapacitásuk és a települések a lehetőségeikhez, a színpad méretéhez képest összedobnak egy költségvetést, amiből létrejönnek produkciók – koncertek, előadások, tárlatok. A lényeg, hogy az itteni tehetséges fiatalok kapjanak bemutatkozási lehetőséget. Ezek a produkciók aztán körbeutazzák a településeket, vagyis nem egy alkalomra készülnek. Értéket és megélhetést teremthetünk ezzel az itteni fiataloknak, hogy ne menjenek el, hanem tehetségüket itthon kamatoztathassák.
Milyen az együttműködés a Dunaszerdahelyen és a járásban működő más kulturális intézményekkel?
Az első és legfontosabb, hogy nem jelentünk nekik konkurenciát. Mi több, együttműködésre törekszünk. Már találkoztam a Csaplár Benedek Művelődési Központ igazgatójával és fokozatosan felkeresem a többi intézmény vezetőjét is. A kultúra közös ügyünk. Szarvason tapasztaltam meg, hogy mit jelent, ha beindul a kulturális élet. Ott a színháznak köszönhetően egy álmos kisvárosból hirtelen a turisták számára is érdekes és vonzó városka lett. Nem is beszélve arról, hogy a színház közvetve és közvetlenül rengeteg embernek adott megélhetést. A sok látogató pedig több pénzt hoz a város kasszájába is.
A népművelési központ épületére bizony ráférne egy alapos felújítás. Milyen tervei vannak vele?
Ez egy neobarokk szecessziós épület, ami most inkább egy „neobarak” épületnek néz ki. Teljes mértékben le van élve, elhasználódott. Már jeleztem a megye felé is, hogy szeretném, ha visszanyerné a régi formáját és jelképezné a magas kultúrát, külsőre is azt mutatná, hogy ez egy elit intézmény. Mindenki számára nyitott, látogatható létesítménnyé kell válnia. Az udvaron szeretnék egy tündérkertet létrehozni, hogy amint az időjárás lehetővé teszi, a helyi zenészek saját koncerteket tarthassanak ott, a családok pedig a kertben üldögélve élvezhessék művészetüket. Az udvarunk szép, de jelenleg abszolút kihasználatlan tér, ide életet kell vinni. Az előző vezetésnek sikerült pénzt szereznie a galéria víztelenítésére és szigetelésére, valamint a villanyvezetékek kicserélésére, ezt még idén elkezdjük. Jövőre pedig folytatnák a toalettek és egy benti nyolcvan-száz főt kényelmesen befogadó előadóterem kialakításával, ami egyszerre tud kiállítóterem és konferenciaterem lenni. Jó lenne a legmodernebb hang- és fénytechnikával felszerelni az intézményt, mert ez a záloga, hogy az itt bemutatott produkciók valóban élvezhetők legyenek a nézők számára. A helyi képzőművészeket pedig majd megkérem arra, hogy varázsolják oda a Csallóközt. Most ez a nyári időszak még egy kicsit hektikus, de ősztől már kezdődnek a rendezvények, még az elődöm programtervei alapján, ugyanakkor már igyekszem azért belecsempészni a saját ötleteimet is. Januártól pedig már a saját tervezésű programok kerülnek sorra. Szeretném, ha kimozdulnánk Dunaszerdahelyről, ha minden településen lenne valamilyen rendezvényünk. Minden jó és megvalósítható ötletet örömmel fogadok.
Névjegy: Varga Viktor színész, rendező, dalszövegíró, menedzser Dunaszerdahelyen született, Nyárasdon nőtt fel. Amatőr színjátszóként kezdte, majd játszott a tatabányai Jászai Mari Színházban és később a Győri Nemzeti Színházban is. Időközben elvégezte a pozsonyi Színművészeti Főiskola rendező-dramaturg szakát. 2004-től a szarvasi színházban dolgozott, ahol főrendező lett. Szekér Gergő színész-énekes számára ír dalszövegeket. 2024. július 1-től a Csallóközi Népművelési Intézet igazgatója.
B. Vida Júlia
Ezt már olvasta?
Nagy sikert aratott a Csallóközi Gyermeknéptánccsoport jubileumi műsora
Vasárnap, november 10-én ismét a Szërdahelyi sétatéren...
