Új életrajzi lexikon Dunaszerdahelyről

„Ez a töredékes életrajzi kislexikon abból a célból készült, hogy számba vegye azokat a személyeket, akiknek a nevével a Dunaszerdahellyel kapcsolatos várostörténeti kutatásaim során találkoztam a város kommunista korszakbeli múltjára vonatkozólag. Szó sincs tehát egy mindenkire kiterjedő lexikonról” – fogalmaz Vajda Barnabás, aki megjegyzi azt is, hogy 

„ez a lexikon tehát nem a nagy vagy fontos szerdahelyi személyiségek lexikona; a legpontosabb, ha a Dunaszerdahely 1945 utáni történetében előforduló személyek töredékes életrajzi kislexikonának nevezzük. A kutatásnak ezen a szintjén ezzel a lexikonnal jelzem, hogy az itt megnevezett személyekről az általam vizsgált írott forrásokban hol és milyen értelemben értesültem. Elég sokuknak ismerem a személyes adatait, és pár szóban a nyilvános pályájuk egy-egy állomását is. Ha sok esetben az életrajzi információk szerények is, éppen azért, hogy az anyag tudományosan kezelhető legyen, egy külön részben közlöm a szócikkek forráshátterét, vagyis azt, hogy honnan tudom, ami tudok róluk.”

A lexikont a szerző is töredéklexikonnak tekinti, de mivel nem létezik hasonló kiadvány, úgy gondolja, a későbbi kutatásoknál kiindulási alapként jó szolgálatot tehet a kis példányszámban megjelent, de majd online is elérhető kiadvány.

A szerző azt is jelzi, hogy „az itt felsorolt 783 személynév a levéltári iratokban, krónikákban, jegyzőkönyvekben, tulajdonlapokon, építészeti terveken és a korabeli sajtóban, ritkábban a még élő személyekkel készült interjúk során került a látókörömbe, mind olyan személy, akiknek valahogyan közük volt Dunaszerdahely 1945 utáni történetéhez.

Mivel sem a csehszlovák kommunista rendszer dunaszerdahelyi kötődésú magyar reprezentánsairól, sem a nemzeti vagy vallási kötődéseik miatt háttérbe szorított emberekről nem létezik jelenleg összefoglaló történeti-biográfiai munka, ezért az ez irányú életrajzi lexikon hiánypótlónak számít. Az itt közölt személyes adatok apró, de nagyon fontos adalékok Dunaszerdahely perszonális történetéhez. Kiegészítésül, de akár kiindulási alapul is szolgálhatnak akár családfakutatáshoz, akár a korszak emberi kapcsolati hálózatának kutatásához, vagy akár intézmény- és üzemtörténetek megírásához. A legjobb esetben adalék és segítség lehet egy későbbi, Dunaszerdahelyre vonatkozó jóval teljesebb biográfiai adattárhoz.

A névsor már ebben a töredékes állapotában is tanulságos, amennyiben a figyelmes olvasó számára a lexikon szisztematizált rendjében feltárulnak a nevek mögött bizonyos rokoni kapcsolatok, bizonyos családi kötelékek, bizonyos hivatali és intézményi összefüggések és előmenetelek (pl. a különböző szintű nemzeti bizottságokon vagy vállalatoknál). Biztos vagyok benne, hogy a különféle rokonsági és szakmai kapcsolati hálók alapján a tisztelt Olvasónak is érthetőbbé válnak a korabeli személyek szerepei, lehetőségei, korlátai stb.

Az én szempontomból egy efféle erősen töredékes életrajzi kislexikonnak az a haszna, hogy a várostörténet-kutatásnak egy előrehaladottabb fázisában használni lehet, építeni lehet rá, pótolni, korrigálni, esetleg cáfolni lehet az adatait.”

A lexikon a Dunaszerdahelyről eddig megjelent három kötet folytatása. Ezek a Vajda Barnabás: Dunaszerdahely 1945–1989. Első rész: Források Dunaszerdahely 1945-1989 közti várostörténetéhez (Selye János Egyetem, Tanárképző Kar, Komárom, 2019, 268 oldal.), a Vajda Barnabás (szerk.): Dunaszerdahely 1945–1989. Második rész: A Dunaszerdahelyi Református Egyházközség presbiteri jegyzőkönyvei 1941–1990. Forrásközlés. (Selye Egyetem Tanárképző Kar, Komárom, 2021, 292 oldal.) és a Vajda Barnabás: Dunaszerdahely 1945–1989. Harmadik rész: Történetek a városról (Selye János Egyetem Tanárképző Kar, Komárom, 2022, 150 oldal.) címmel megjelent kiadványok. 

(nagy)