A múlt héten a Kisebbségi Bizottság ülésén éles vitát váltott ki a Kisebbségi Kulturális Alap tevékenységéről szóló beszámoló. Mint ahogy azt a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala közleményben jelezte, a bizottsági ülésen bemutatott hivatalos statisztikák szerint az 1458 szerződésből 356 került megkötésre augusztus végéig. Ez idő alatt a 851 sikeres magyar pályázatból mindössze 88 pályázat esetében sikerült szerződést kötni az Alapnak az érintett szervezetekkel, ami az eredményes pályázatok mindössze tíz százalékát jelenti. Az illetékesek elmondása szerint a csúszás oka a KKA‑n belüli kapacitáshiány. A magyar pályázatok esetében mindössze két személy foglalkozik az adminisztratív jellegű feladatokkal, ezért lehetetlen megjósolni, hogy az érintett civil szervezetek mikor juthatnak hozzá a győztes pályázatokra jóváhagyott anyagi forrásokhoz.
Az ülésen több kisebbség képviselője is hangsúlyozta, hogy a támogatások folyósításának csúszása lehetetlen helyzetbe hozza a civil szervezeteket, és nemcsak a működésükben okoz problémát, de a hitelességüket is súlyosan rombolja partnereik előtt. Azt jelenleg nem tudni, hogy a magyar kisebbség esetében mekkora összeg nem került kifizetésre a teljes keretből. A 7,68 millió eurót kitevő, összes kisebbség számára szóló keretösszegből augusztus végéig mindössze 2,3 millió euró került kifizetésre, ami a teljes összeg 30 százalékának felel meg. A Kisebbségi Bizottság egy állásfoglalást is elfogadott az ügy kapcsán, amelyben a testület elégedetlenségét fejezi ki a szerződéskötések körül kialakult állapotok miatt, egyben felszólítja a KKA igazgatóját és felügyelőtanácsát, hogy intézkedjen a szerződéskötési folyamat felgyorsítása érdekében. Egyben a kormányt is felszólította, hogy fogadjon el olyan törvényi intézkedéseket, amelyek kiküszöbölik a kisebbségek kulturális támogatása kapcsán ismételten felmerülő problémákat. A Kisebbségi Kulturális Alapra vonatkozó törvényi szabályozás januártól módosul, a működési kiadásokra fordítható tételek egy százalékos növelése azonban érdemben nem befolyásolhatja a KKA munkatársainak túlterheltségéből fakadó csúszásokat.
Molnár Norbert: szeptembertől felgyorsul a támogatások kifizetése
Molnár Norbert, a KKA igazgatója a felmerülő gondok ellenére bizakodó. Elmondása szerint a Kisebbségi Bizottság ülésén elhangzott számok az augusztus végi állapotot tükrözik, az azóta eltelt napokban további pályázatok kerültek kifizetésre. Molnár szerint a hónap végéig, de legkésőbb október elejéig minden elnyert támogatás kifizetésre kerül. A jövőbeli csúszások elkerülése miatt a jövő évi pályázatokat már idén ősszel, várhatóan októberben kiírják. Molnár az idei kifizetések csúszását az indulás nehézségeivel, a meglévő kapacitások szűkösségével magyarázta. A KKA igazgatója reméli, hogy a működésüket szabályozó törvény módosításakor figyelembe veszik az első év tapasztalatait, a felmerült hiányosságokat.
Tokár Géza: nincs okunk optimizmusra
Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának (SZMK) szóvivője nem ennyire bizakodó. A Kisebbségi Bizottság ülésén elhangzott, hogy összesen két munkatárs foglalkozik a magyar pályázatok kezelésével. Tokár jónak látná annak konkretizálását, hogy a törvényi változások pontosan miként tükröződnek majd a munkatársak számán vagy a munkaütemen. Augusztus végéig egy hónap alatt 80 magyar vonatkozású szerződést sikerült lezárni, 800 pedig még a sorsára vár. Ha valaki egyszerű matematikai arányossággal számol, akkor még tíz hónapra lesz szükség az összes kifizetésre. Ha szeptember végére mondjuk már csak száz problémás pályázat marad, akkor könnyű kiszámolni, hogy egy KKA‑alkalmazottnak minden munkanapon nagyjából húsz pályázatot kellene lezárnia. A kifizetéseket illetően tehát nincs okunk az optimizmusra, reagált Tokár Molnár Norbert állításaira.
Az SZMK szóvivője hozzáfűzte, hogy a kulturális támogatások csúszása, történjen az a KKA‑n vagy a korábbi struktúrákon keresztül, már több éve folyamatos probléma. Sajnálatos, hogy a Kisebbségi Kulturális Alap felállítása sem hozott ezen a téren pozitív elmozdulást. Molnár bizakodása Tokár szerint már csak azért sem osztható, mert az alap magyar ügyekkel foglalkozó munkatársainak a jövő évtől kezdve nyakába szakad egy másik feladat is, ami legalább annyira fontos, mint a jelenlegi: ki kell értékelniük az előző évi pályázatokat. Tehát a kapacitásproblémák nem csökkenni fognak a nagyobb rutin miatt, hanem súlyosbodni. Tokár Géza arra is felhívta a figyelmet, hogy a KKA munkatársa a bizottsági meghallgatáson nem azt mondta, hogy szeptember végéig alá lesz írva a szerződések túlnyomó többsége. Úgy fogalmazott, „törekedni fognak arra”, hogy minden alá legyen írva, majd elkezdett beszélni a kapacitásproblémákról. A felügyelőbizottság részéről Lovász Attila is megerősítette, hogy fizikai korlátokba ütközik a kifizetések egy hónapon belüli rendezése.
Görföl Jenő: gyorsítani kellene a döntéshozatalt
Görföl Jenő, a Csemadok országos titkára, kultúraszervező szerint a rendszer nagy hiányossága, hogy hosszú idő telik el a kérvény beadásától a támogatás folyósításáig. Mivel beígérték, hogy több pénz lesz az alapban, körülbelül kétszer annyi pályázat érkezett, ezért a támogatások összegét sokaknál megkurtították. Erre módosított költségvetést kellett beadni, majd várhatták a szerződés elküldését. Sok esetben a rendezvényt már megszervezték, de még a szerződés sem jutott el a szervezőkhöz, nemhogy a támogatás folyósítása. Ez komoly gondot okoz, mivel a szervezők nem tudják teljesíteni a beszállítók felé a kötelezettségeket. A beszállítók még várnának is, de a haladék véges, mivel nekik is ki kell állítani a számlákat, és befizetni az ezzel járó kötelezettségeket. Görföl szerint bizonytalanság veszi körül a kulturális programok szervezését, hiszen a megpályázott összegeket különböző mértékben faragják le a támogatások odaítélésekor. Görföl egy példával is igazolja mindezt. Június végén a Gombaszögi Kulturális Ünnepély kiadásaira kértek 56 ezer eurót. Először megítéltek 12 ezret, később ezt 19 ezerre emelték. Egy kapcsolódó konferenciára kaptak 7 ezret, de erre még szerződésük sincs. A 19 ezer eurós támogatásról szóló szerződést egy hónapja írták alá, és a napokban folyósították a támogatást. Görföl hozzátette, hogy a rendezvény költségei végül a tervezett 50 ezer euró fölötti összegre rúgtak. Egy kisebb költségvetésű civil szervezet esetében két‑három ezer euró időben való folyósítása létkérdés. Mindenképpen gyorsítani kellene a döntéshozatalt, akár előleget is folyósíthatnának.
A Most‑Híd politikai sikere vagy elszalasztott lehetőség?
A 2016‑ban kormányra került Most‑Híd egyik legnagyobb politikai sikere a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) felállítása volt. A rossz arcú házastársakkal frigyre lépő Most‑Híd, magyar választóinak a koalíció megkötésének szükségességét a közösségünk számára elérhető vívmányokkal magyarázta. Az inkább csak szimbolikus eredménynek tűnő vasúti kétnyelvűség mellett a kisiskolák megmentése és a KKA felállítása valóban komoly politikai eredménynek látszik. Valójában azonban a kisiskolák is csak haladékot kaptak, hiszen jövőjük a fenntartó települési önkormányzatok anyagi lehetőségeitől függ.
Pozitív diszkriminációt a szlovák állam nem a kisebbség védelmében, hanem a többségi nemzethez tartozók érdekében alkalmaz – ahogy ezt lapunk egy másik írásában, a nagyszarvai eset kapcsán olvashatják. Marad tehát a KKA mint a kulturális autonómia beharangozott biztosítéka. Úgy tűnik azonban, hogy az alap létrejöttével sem gyorsult fel a támogatások kifizetése, mivel a félszívű törvényi háttér nem biztosít kellő szervezeti erőt, kapacitást a kisebbségi kultúrának megítélt támogatások rendezésére. Mindezt politikai sikernek feltüntetni, ebben az összefüggésben, már merész állításnak tűnik.
Forrás: ma7.sk
A téma kapcsán a dunaszerdahelyi.sk is megkérdezte Molnár Norbertet, válaszait a hétvége során közöljük.
Ezt már olvasta?
TRIART – csemege a kortárs művészetek kedvelőinek
A kortárs művészet kedvelőinek igazi csemegével készül a...
Fénnyel írt csodák – nagy érdeklődés mellett mutatták be Dunaszerdahely fotókrónikáját
A várostörténet egy különleges területével gazdagodott...