Jelenlegi hely

Középpontban a Sárga kastély múltja

Ezt már olvasta?

Publikálva: 2020, június 25 - 12:41 | Kultúra
A nagyobb nyilvánosság számára bizony még számos izgalmas érdekességet tartogat a Sárga kastély múltja. Ezeket fogta csokorba és tárta a Csallóközi Múzeum kiállítócsarnokát megtöltő népes közönség elé Nagy Attila helytörténész (portálunk főszerkesztője) izgalmas múltidéző előadásában a több mint 250 éves épület s a hozzá kötődő családok, történetek, források és legendák bemutatásával június 24-én.
Középpontban a Sárga kastély múltja

Mint Nagy Attila elmondta, a csallóközi, s közte a dunaszerdahelyi múlt még rengeteg feltáratlan, ismeretlen történetet rejteget, amelyek ott pihennek a források, iratanyagok, beszámolók között.

Maga a Sárga kastély múltja is egy ilyen elmondatlan történet, noha épp az előadó írt korábban részletes tanulmányt az építtető Padányi Biró családot kiemelve a múlt homályából, s egyben cáfolva az évszázados hiedelmet, miszerint a kastélyt Pókateleki Kondé Miklós (1732–1802) nagyváradi püspök építtette volna.

Az előadásban előbb a helyszínnel, az egykori Szerdahely melletti Újfaluval, pontosabban Félszer és Kétszer Újfaluval ismerkedhettek meg az érdeklődők, illetve az abba az évszázadok során beolvadt hajdani Pókatelekkel. Ezek nyomait sok száz éven keresztül a dűlőnevek is megőrizték. 

Az épület történetét több időszakra bontotta Nagy Attila. Ezek a következők voltak:

  • 1754–1805 – A Padányi Biró család otthona, kastélya,
  • 1805–1854 körül – Pókateleki Kondé József Benedek, majd fia, Kondé Flórián kartélya,
  • 1854–1910 – Wahlberg Vilmos, majd lánya, Habermanné birtoka,
  • 1910–1943 – A Dukesz és Hercog cég birtoka,
  • 1943–1945/46 – Lefoglalt állami tulajdon, a Földhitelintézet birtoka,
  • 1946–1971 – Az állami gazdaság telephelye és hivatalok székhelye, illetve
  • 1971-től a Csallóközi Múzeum épülete. 

Az előadásban ezeket a korszakokat mutatta be részletesen a helytörténész, kiemelve az átmenetek mikéntjét. Így a jelenlévők a bemutatott dokumentumok és felolvasott forrásidézetek alapján kellő áttekintést kaphattak nem csupán a kastély, de a városrész történetéről is.

A Sárga kastélyt 1754-ben építtette fel Padányi Biró Márton veszprémi püspök unokatestvére, Padányi Biró István részére, aki 1758-ban (Madagaszkár királyának, Benyovszky Móricnak a féltestvérét) Pestvármegyei Annát hozta Pókatelekre feleségééül. 

Biró István 1791-es, illetve felesége, Pestvármegyei Anna 1805-ös halálát követően azonban nem a közvetlen örökösök, hanem a területeket korábban birtokló Kondé János fia, Kondé József Benedek királyi udvarnok, jószágkormányzó, táblabíró, író, mecénás, szolgabíró szerzte meg, és építette át a Sárga kastélyt. Ekkor került fel a ma is látható Kondé-címer, valamint a pulyka szobra az épület oromzatára.

Fia, Kondé Flórián (minthogy nem laktak ott, és csak bérletbe adott épületként használták a kastélyt) 1854 után, Dunaszerdahely elődtelepüléseinek az egyesülése idején eladta az ingatlant és a hozzá tartozó birtokokat Wahlberg Vilmos bécsi egyetemi tanárnak, akitől 1902-ben lánya, Elsa örökölte meg. 

Az örökségen azonban pár év múltán ő is túladott, így 1910-ben Dukesz és Hercog galgóci nagykereskedők vásárolták fel azt. Tőlük, mint zsidó tulajdonosoktól 1943-ban a magyar állam foglalta le, majd 1946 után az épületet az állami gazdaság vette át. A háborús időszakban (1943–45) a katonaság használta az épületet.

Végül a kommunizmusban tönkretett egykori nemesi lakot 1971-től a Csallóközi Múzeum odahelyezése mentette meg az enyészettől, és a múzeum használja mindmáig székhelyéül. 

A nagy sikerű előadás zárásaként még a kastélyhoz kötődő legendákból adott ízelítőt Nagy Attila. Így szó esett a Csallóközben is ismert tüzes hintó történetéről, a kastély és a templom közötti (nem létező) alagútrendszer hiedelmének valós történeti hátteréről és más „borzongató”, az épülethez és az ottlakókhoz kapcsolódó anekdotákról is.

Mint elhangzott, az újabb kutatásokat Nagy Attila a közeljövőben egy a Sárga kastély történetét bemutató albumban fogja majd összegezni. 

(y-)