A kommunizmus áldozatainak emléknapjára

A kommunista gépezet nem válogatott, mondvacsinált ürüggyel, bizonyítékok hiányában, hamis tanúk segítségével ítélték el a rendszernek kellemetlen személyeket. Politikusok, tanárok, közéleti szereplők, papok, tanárok, gazdák, munkásemberek mindenki sorra került.

Szomorúan kell megállapítani azt is, hogy ezeket a kegyetlenségeket a haladó nyugat tétlenül nézte, hiszen a különböző paktumok és érdekek felülírták a segítő kéz politikáját.

Nekünk, magyaroknak is számos olyan közéleti személyiségünk akad, akik a gyilkos rendszer áldozataivá váltak. Felvidéki magyarként Esterházy Jánosra, erdélyi magyarként Márton Áron püspökre, az összmagyarság jelképeként pedig Mindszenty József bíborosra kell, hogy emlékezzünk. És azokra a több millió polgárra, akiket a rendszer megfigyelt, akikért a bőrkabátos, sötét autó megjelent, akiket a rendőrségen gumibotoztak és még sorolhatnánk a különféle kegyetlenségeket.

A történelemből tanulnunk kell, ezért is fontos, hogy a mai kor fiatalsága, a diákok minél jobban megismerkedjenek a totalitárius rendszer szörnyűségeivel. Úgy a vörös, mint a náci ideológia borzalmaival. Semmiképp sem elfogadható, hogy báránybőrbe bújtatott kommunisták ivadékai, vagy „csodálói” legyenek a közélet hangadói. Veszélyes és félelmetes, hogy a parlamentben a szélsőjobboldali eszméket valló képviselők foglalnak helyet.

Idézzük fel ezen a napon Alekszandr Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz írónak – aki 1945-től kezdődően 11 évet töltött szovjet börtönökben, munkatáborokban majd száműzetésben – a kommunistákról írott szavait: 

„A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása így kívánja.”

Korunk társadalmát egyre több ártalmas ideológia próbálja a hatalmába keríteni. Józannak és megfontoltnak kell lennünk és erre kell a fiatalokat is figyelmeztetnünk, hiszen az új, az ismeretlen, a szépen becsomagolt eszmeiség tetszetős és kelendő lehet. Szükséges tehát, hogy a diákok és a társadalom minden rétege hiteles képet kapjon a totalitárius rendszerek borzalmairól. A szörnyűségek sokszor a mai napig kísérik azokat, akik átélték a megfélemlítéseket, az elhurcolásokat, a börtönbüntetéseket, a vegzálásokat. Nemmel kell, hogy feleljünk a kártékony propagandát folytató újságírók, különböző szervezetek, képviselők nosztalgiázására, vagy a múlt rendszer átmentésére.

A mai emléknapon a kommunizmus áldozatainak megemlékezése mellett tegyünk hitet amellett is, hogy nem hagyjuk gyermekeinket, a társadalmat kiszolgáltatni semmilyen, a múlt évtizedekben több millió emberáldozatot követelő rendszerek újkori köntösbe bujtatott visszatérésére.

Karaffa Attila