Kell-e nekünk hagyományos érettségi?

A távoktatás során ugyanis még a pedagógusok legnagyobb igyekezete mellett sem lehetett annyi tananyagot átvenni, mint amikor a diákok az iskolában tanulnak.

A Középiskolások Szövetsége élesen tiltakozik a hagyományos érettségik ellen, mondván a hosszú ideig tartó bezártság nem tett jót a diákok mentális egészségének, nem is beszélve arról, hogy nagyok a különbségek az ország egyes régióiban a diákok tudásszintjében.

A szegényebb régiókban az online oktatás közel sem ment olyan gördülékenyen, mint Pozsonyban vagy a nyugati országrészben. A szövetség a rendes érettségik eltörlését, vagy a vizsgaanyag csökkentését tartja járható útnak.

A hagyományos érettségik mellett szól, hogy a négy- vagy ötéves tanulmányok szimbolikus lezárását jelentik, amikor a diákoknak immár felnőttként, felelősségteljesen számot kell adniuk tudásukról. Végre lehet bizonyítani, s nem mellesleg sokak számára életre szóló élmény is.

Az érettséginek a legnagyobb tétje elsősorban a gimnáziumokban van, hiszen akik ott végeznek, azok döntő többsége egyetemen tanul tovább. Ők a kötelező és a választott – a jövőbeli hivatásukhoz szorosan kapcsolódó – tárgyakból is jól szeretnének teljesíteni.

Kiss László, a Dunaszerdahelyi Magángimnázium igazgatója szerint sem lehet egy kalap alá venni minden iskolát. Sok függ attól, hogy miként állt át az adott iskola a távoktatásra. Van, ahol ez nagyon gyorsan megtörtént, másutt nehezebben ment. Az sem mellékes, milyen a diákság összetétele és mennyire volt lehetőségük bekapcsolódni az online oktatásba.

Ha csak a saját iskolánkat, az elmúlt lassan két évünket nézzük, akkor elmondható, hogy mi nagyon gyorsan, egyik hétről a másikra, átváltottunk a távoktatásra. Gyakorlatilag több mint egy évet tanítottunk végig ezen a módon. A nagy kérdés az, hogy milyen szinten ment át az információhalmaz, az a tananyag, amit ilyen módon átadtunk.

Óriási különbség van aközött, amikor a diák itt van az iskolában és a tanár már az arckifejezéséből látja, hogy nem érti, amit a táblára felírt, míg az online oktatásban ezeket a visszajelzéseket sokkal nehezebb, vagy nem is lehet érzékelni” – mondja az igazgató.

Hozzáteszi: a tanárok a maguk részét megtették, órarend szerinti oktatás folyt, szépen haladtak a tananyaggal. Éppen ezért teljesen reálisnak, elképzelhetőnek tartja a rendes érettségit.

De tisztában van azzal is, figyelembe kell venni, hogy nem mindenütt az országban van lehetőségük a diákoknak az online oktatásba való bekapcsolódásba.

„Egy nagyobb családban, ahol esetleg 4-5 gyermek van, eleve nincs annyi szoba és nincs annyi eszköz, amire szükség lenne a zavartalan tanuláshoz. Nálunk, a mi iskolánk diákjainál ilyen gondok nem voltak, aki akart tanulni, az tudott tanulni. Rengeteg anyagot készítettünk, amit elektronikusan is továbbítottunk nekik. Ez sok pluszmunkával járt, de azt szolgálta, hogy megfelelően haladhassanak” – teszi hozzá.

Hátulütője a távoktatásnak, hogy esetleg nem derülnek ki azok a hiányosságok, amelyek egy rendes tanórán kibuktak volna.

Az iskolavezető nem tagadja, a fásultság, a motiválatlanság egy idő után érezhető volt a diákok és a tanárok részéről is. Hiányzott a visszajelzés, a személyes kapcsolat.

Ez a két év bizonyította, hogy lehet online is tanítani, de messze nem ugyanaz egyik fél számára sem, mint a jelenléti. Amikor feladatmegoldásokról van szó, sokszor csak a táblánál derül ki, hogy diáknak ez bizony nem megy.”

Kiss László kérdésünkre elmondta, egyelőre nem kaptak még semmi közelebbi útmutatást az érettségikről, holott az írásbelik már nincsenek is messze, március 15-én kezdődnének.

Mindenesetre hagyományos érettségire készülnek, és május óta, mióta visszatértek a jelenléti oktatáshoz, teljes gőzzel tanítanak, kiemelt figyelmet szentelve az érettségire készülő diákoknak.

Szerencsére a Covid miatt egyelőre nagyobb osztálybezárásaik nem voltak, jelenleg 2 osztályuk van karanténban, de jövő héttől már teljes lesz a létszám. A diákok kilencven százaléka és az iskolai alkalmazottak be vannak oltva.

ma7.sk