Horthy Miklós dunaszerdahelyi gyökerei

Publikálva: 2022, február 1 - 14:17

Városunk története, bár nem is gondolnánk, de bőségesen gazdag érdekes és figyelemre méltó históriákban. Természetesen mind a hajdan itt élt emberek, családok szövevényes sorsából fonódik össze. Ráadásul Dunaszerdahely számos jeles személyiséget adott nem csupán a régiónak, de a hazának is. Egyikük a tájainkon méltatlanul elfelejtett dévaványai Halasy Márton, aki Heves vármegye alispánja volt. És nem mellesleg Magyarország kormányzójának, Horthy Miklósnak az ükapja.

Az egykori Heves, Komárom, Pest, Szabolcs és Zala vármegyékben birtokos dévaványai Halasy család az 1600-as évek elején igazolta nemességét – előnevüket a Külső-Szolnok megyei Dévaványa mezővárosról kapták. Ekkortól használta Halasy János fiaival, Istvánnal, Pállal és Miklóssal oroszlános címerüket.

Miklós unokája, az 1700-ban született Márton 1722-ben nőül vette a szerdahelyi Lelovits János lányát, Erzsébetet, és (Duna)Szerdahelyre költözött. Szerdahelyen a házaspárnak három gyermeke született: László, Magdolna és 1740. június 28-án Márton.

Testvéreiről keveset tudunk – Mártonról már többet. Ő előbb a szerdahelyi Szent György plébániatemplom tőszomszédságában álló elemi iskolában tanult, majd szülei a gyenge fizikumú fiatalt előbb Nagyszombatba, a teológiára íratták be, ám onnan gyenge egészsége miatt végül Bécsbe került át, ahol jogot és bölcsészetet tanult.

Tehetségesnek bizonyult, 1768-ban már az egri jogakadémián találjuk, ahol ugyancsak kitűnt éles eszével.

Feljegyezték, hogy mikor jogtanára váratlanul meghalt, a félbemaradt szemesztert már ő vette át és tanította le társainak. Ekkor figyelt fel rá Eszterházy Károly egri püspök, aki titkárként maga mellé vette, illetve támogatta a fiatal jogász vármegyei hivatali pályafutását.

Márton fokozatosan emelkedett a ranglétrán: előbb aljegyző lett 1771-ben, majd még abban az évben főjegyző, később, 1778-ra már másodalispán, röviddel utána, 1784-ben pedig Heves vármegye alispánjává nevezték ki. II. József abszolutista igazgatásában azonban már nem akart szerepet vállalni, s csak rövid ideig elnökölt a feloszlatott megyegyűlést felváltó „kisgyűléseken”, és inkább vissza is vonult, nem vállalva többé hivatalt.

Pályája azonban nem tört meg, hiszen megmaradt táblabírónak és a püspöki úriszék elnökének, sőt 1797-ben királyi tanácsosi címet kapott, illetve vármegyei követ lett az országgyűléseken.

Élete utolsó évtizedeiben kenderesi birtokát igazgatta, s tanácsokkal látta el fiát, Károlyt, aki ugyancsak alispánja lett Heves vármegyének. Dévaványai Halasy Márton 1820. március 31-én hunyt el kenderesi birtokán.

A kenderesi birtokot ő tette fontos központjává a családnak. Márton fia, Károly tovább bővítette azt, itt élt feleségével és hat gyermekével. Elsőszülött fia, József és Gärber Erzsébet frigyéből pedig két leány született: Paula és Ida. Előbbi, teljes nevén dévaványai Halasy Paula Alexandra Katalin Jozefa lett a felesége nagybányai Horthy Istvánnak. A pár megörökölte a kenderesi birtokot is.

Dévaványai Halasy Paula és nagybányai Horthy István házasságából született meg aztán 1868. június 18-án, a család kenderesi birtokán Magyarország későbbi kormányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós, (Duna)Szerdahely szülöttjének, dévaványai Halasy Mártonnak az ükunokája.

Nagy Attila helytörténész