Miért, hogyan, kikkel épül az új dunaszerdahelyi Szent István-templom?

Arra a kérdésre, mi ösztönözte őt személyesen, hogy a Domus Sancti Stephani polgári társulás elnökeként templomépítésbe fogjon, Világi Oszkár így válaszolt:

„Amikor a stadion építését befejeztük, akkor kérdezték tőlem, mi lesz a következő épület, amit itt felépítünk. Azt mondtam: templomot építünk. Ez néhány évvel ezelőtt volt, és most eljutottunk idáig.

A stadion a közösségünket erősíti és formálja, egyfajta kultikus hellyé nőtte ki magát a szlovákiai magyarság számára. Az Istenbe vetett hitünket pedig a templomnak kell majd megerősítenie. Úgy gondolom, hogy a két építmény egymás mellett erősíteni fogja ennek a régiónak – és a magyarságnak – a hitét abban, hogy itt tudunk létezni, élni és megküzdeni a mindennapjainkban.”

Világi Oszkár a templomépítés eddigi mérföldköveiről is beszélt: először a telek megszerzése és megtisztítása történt meg (a korábbi sportcsarnok lebontásával), majd megindult a tervezés és az egyeztetés az egyházi vezetéssel.

„Először meg kellett szereznünk a telket, ki kellett tisztítani a teret. Ezután kezdtük el megálmodni a templomot. Érsek atyával és az esperes úrral egyeztettünk, hogy mindennek, amit megálmodtunk, legyen egyházi létjogosultsága is. Fontos volt számunkra, hogy ne csak templom legyen, hanem közösségi tér is, ahol a hívő emberek összejöhetnek, előadásokat hallgathatnak, ahová a gyerekek is szívesen jönnek. Nem zárt, hanem nyitott közösséget szeretnénk, amelyhez minél többen kapcsolódhatnak.”

A jövőre nézve hangsúlyozta, a templom a következő generációknak épül:

„A 21. századnak építjük a templomot. Nem az én generációm fog ide járni elsősorban, hanem a következő, a jövő nemzedéke. Olyan épületet szeretnénk létrehozni, amely az ő világukat is megszólítja, és amelyre a város büszke lehet – építészetileg is.”

A finanszírozás kapcsán Világi Oszkár elmondta, hogy a kezdeti költségeket egy nagyobb saját adománnyal kívánja fedezni, de a templom építését közadakozásra kívánják alapozni:

„Egy templomot akkor érez magáénak a közösség, ha mindenki hozzátesz valamit. A kezdeti költségeket én ajánlottam fel, hogy a templom ‘kinőjön a földből’ és láthatóvá váljon. Utána a hívek, a város lakói támogatására számítunk. A templomot nem egy embernek kell építenie, hanem a közösségnek – hívőknek és nem hívőknek egyaránt, akik közös ügynek tekintik ezt az építkezést.”

A várható ütemezésről úgy fogalmazott: a következő hónapokban az építési engedélyezési eljárás zajlik, és ha minden jól halad, néhány éven belül szeretnék befejezni a templomot. Orosch János érsek ehhez kapcsolódva jegyezte meg, hogy bízik benne: három–négy éven belül még ő maga ajánlhatja fel az elkészült templomot a híveknek.

Miért éppen Szent István? – identitás és példa

A sajtótájékoztatón, hogy miért éppen Szent Istvánt választották védőszentül, Bozay Krisztián esperes adott részletes, lelkipásztori választ.

Rámutatott, hogy Szent István király személye a keresztény és nemzeti önazonosság egyik legfontosabb támpontja:

„Ragaszkodnunk kell a történelmi forrásainkhoz. Szent István államalapítóként, szentként, a keresztény önazonosságot magáévá téve ma is tud támpontot adni – tíz évszázad után is.

Ma Európa-szerte egyfajta kulturális talajvesztést látunk, az emberek ugyanakkor keresik a mélyebb értelmet. Szent István élete az Istenbe vetett hitből fakadó magabiztosságot, rendezett életet és felelős, befogadó gondolkodást mutat fel számunkra.”

Az esperes Szent István családjának példáját is kiemelte – Boldog Gizella és Szent Imre alakját –, mint „élő szent családot” a magyarság hajnalán, valamint azt, hogy Szent István befogadó, nem más népeket elnyomni akaró, hanem velük együtt élni akaró uralkodó volt:

„A múltból tanulni kívánunk, a jelenben a magunk arcát szeretnénk megőrizni, és az örökkévalóság felé tekintünk. A templom Dunaszerdahelyen is olyan tér szeretne lenni, ahol az ember identitása – emberi, vallási és nemzeti identitása – erősödhet.”

Személyes indíttatás: „mélyen vallásos családban nőttem fel”

Egy újabb kérdésre Világi Oszkár személyes indíttatásáról beszélt: gyermekkori hitélményéről, családi hátteréről és arról, hogyan vált számára természetessé, hogy a hitből merít erőt a nehézségekben.

Elmondta, hogy mélyen vallásos családban nőtt fel, a szocializmus idején is rendszeresen jártak templomba, nagymamája a templom díszítéséért is felelt, ő pedig gyermekként rendre segített ebben. Később, amikor tragédiák érték a családot, az Istenbe vetett hit tartotta bennük a lelket.

„Ha valamilyen szinten erősek akarunk maradni, és meg akarunk küzdeni az élet dolgaival, problémáival, azt az erőt valahol meg kell találnunk.
Ha sokat beszélünk közösségekről, de lelkünkben nincs elég szeretet és megbocsátás, az emberek egyre magányosabbak lesznek. Amit mi megtehetünk, az az, hogy megnyitjuk azokat az utakat, ahonnan vissza lehet jutni Istenhez is, a közösséghez is – és megszabadulni a magánytól.
Hiszem, hogy eljön az a pillanat, amikor azok is belépnek ebbe a templomba, akik ma még kételkednek, és talán itt találják meg azt az utat, amit egész életükben kerestek.”

Mit jelent az új templom a városnak? – a polgármester válasza

Arra a kérdésre, mit jelent Dunaszerdahely városának és közösségének az új templom, Hájos Zoltán polgármester a közösség megerősödését és egy új, emblematikus épület születését emelte ki:

„Városvezetőként azt tudom mondani, hogy ha megépül egy templom, az építészetileg is egy új, emblematikus épülettel gazdagítja Dunaszerdahelyt. De ennél is fontosabb, hogy a templomhoz összefogás kell. Erős közösség nélkül templomot építeni nem lehet.

Ezzel a templomépítéssel is erősítjük a közösségünket. Miközben Nyugaton templomokat zárnak be, mi templomot építünk – ez önmagában is büszkeségre ad okot.”

A város jövőbeni anyagi hozzájárulásáról elmondta: a korábbi gyakorlatnak megfelelően – más felekezeteknél is – nyitottak lesznek a támogatásra, ha a tervek és a költségvetés konkrét számokban is rendelkezésre állnak.

„Ahogy más egyházak felújítási kérései felé nyitottak voltunk, úgy a római katolikus közösség felé is nyitottak leszünk. A konkrét támogatás mértéke majd a részletes tervek és igények ismeretében dönthető el.”

Jelképes kövek Esztergomból – „ragaszkodás a gyökerekhez”

A sajtótájékoztatón Bozay Krisztián magyarázta el az alapkövön kívül az ott elhelyezett két másik kő jelentését is.

A latin feliratú, fekete márványból faragott alapkő az a kő, amelyet 1990-ben szentelt meg II. Szent János Pál pápa első csehszlovákiai látogatása során, mint a készülő templomok, egyházi épületek alapkövét. Ezt a követ átmenetileg a stadion kápolnájában őrzik, majd a templom elkészültével annak bejáratánál kap méltó helyet.

A másik két kő az esztergomi bazilika felújítása során lett kiemelve annak bejárata elől, onnan is a járólapok és oszlopok közeléből:

„Ez a két kő a Magyar Sionról származik. Az esztergomi bazilika főbejárata elől hoztuk, onnan, ahol egyházi és világi nagyjaink – hercegprímások, püspökök, Mindszenty bíboros, uralkodók, államfők – mind áthaladtak. Számunkra ez ismét egy ragaszkodási pont a múltunkhoz: jelezzük, hogy ragaszkodunk gyökereinkhez, tanulni akarunk a múltból, a jelenben vállaljuk önazonosságunkat, és emelt fővel tekintünk az örökkévalóság felé.”

Művészet, helyi alkotók, online jelenlét

A kérdések között felmerült az is, kik készítik majd a művészi alkotásokat – oltárképet, üvegablakokat, szobrokat – az új templomba. Válaszként elhangzott, hogy elsősorban hazai és magyarországi művészeket szeretnének megszólítani:

„Olyan épületet szeretnénk, ahol minden részlet – az építészet, a fények, a belső terek és a művészi alkotások – méltó módon szolgálja a templom lelkiségét. Mindenütt a legjobbakat keressük, elsősorban ebből a régióból, hogy egy valóban különleges, szakrális teret hozhassunk létre.”

Végül a szervezők arra is felhívták a figyelmet, hogy elindult a Domus Sancti Stephani honlapja, a domussanctistephani.sk, ahol fokozatosan tesznek közzé híreket, információkat, és elindult a és közösségi oldaluk is, Domus Sancti Stephani néven.

A sajtótájékoztató így nemcsak a templomépítés hátterébe engedett betekintést, hanem megerősítette azt is: az új Szent István-templom nem csupán építészeti, hanem lelki és közösségi vállalás, amelyhez minden jó szándékú ember csatlakozhat – imával, munkával, adománnyal vagy egyszerűen azzal, hogy otthonra talál majd az új templom falai között.

Nagy Attila