A hazájukért harcoló hősökre emlékeztek

„Miért is fontos az emlékezés? A számtalan okok közül kettőt emelnék ki. Egyrészt azért, hogy tisztelettel fejet hajtsunk azokért a katonákért, akik életüket adták a hazáért, a nemzetért. Azért, hogy megvédjék a családjaikat; a város, falu közösségét; az értékeket, amelyek biztosítják a nemzet megmaradását és jövőjét a Kárpát-medencében. A mai kor embere el sem tudja képzelni, hogy azok a katonák mekkora áldozatvállalást tettek, amikor otthonaiktól távol harcoltak, vagy hadifogságba kerültek. Az emberéleteket kioltó háború mementó is egyben, hogy pusztította egymást az emberiség, ahelyett, hogy építette volna az országát, a világot.

Másrészt fontos tudatosítanunk azt is, hogy az erőszak, a másik nemzet eltiprása, vagy annak értékeinek lerombolása nem követendő példa senki számára sem. Minden nemzetnek, népnek megvan a saját értékrendszere, történelmi múltja, szokásai. Ezeket meg kell tartania mindenkinek és segíteni abban, hogy jogaikat érvényesíteni tudják. A nemzetek színesítik Európát, az országokat. Államalapító Szent István királyunk bölcsen felismerte ezt már uralkodása és az Árpád-ház megalakulása kezdetén. »Mert az   egynyelvű   és egyszokású ország gyenge és esendő« – cseng a fülünkben Imre herceghez intézett intelme.” – foglamazott Karaffa Attila.

Fontos tehát, hogy a dunaszerdahelyi fiatalok is tudatosítsák mindezt. Az emberi sorsok, a háború okozta szörnyűségek és gyötrelmek emléke is figyelmeztesse őket: Soha többé háborút!