Összegesítve ez településünkön az új év első napjától lakóépületnél négyzetméterenként 30 euró, míg az ipari és egyéb épületnél négyzetméterenként 10 euró lesz.
Mit jelent a fejlesztési adó? Minek kellett bevezetni?
A városi hivatal illetékes osztálya szerint jelenleg fejlesztésekre kevesebb pénz érkezik az államtól, magyarán kevesebb összeget tudnak a települések (így Dunaszerdahely is) ilyen beruházásokra fordítani. Ezért alkotta meg – követve a szlovákiai települések hasonló rendeleteit – Dunaszerdahely városa is a fejlesztési illetékről és annak mértékéről szóló, a törvényt kiegészítő saját rendeletét.
A városi rendelet tehát a törvény kiegészítése, és azt szabályozza, melyek azok az épületek, amelyekre ki lehet vetni ezt az illetéket, illetve a törvény által meghatározott keretek között megjelöli annak mértékét is.
Fontos tudni, hogy a fejlesztési illetéket csakis új beruházásokra lehet fordítani. A dunaszerdahelyi városi rendelet ez ügyben is tisztán fogalmaz (3. cikkely 1. pont):
„Az illetékből származó bevételek a törvényben meghatározottakkal összhangban használhatóak fel, mégpedig az építmények építésével kapcsolatos tőkekiadásokra, beleértve a telek tulajdonviszonyainak elrendezését is a következő célokból:
a) gyermekotthon,
b) sport, szociális és kulturális célt szolgáló építmények,
c) szociális lakások,
d) oktatás és gyakorlati képzés céljára szolgáló építmények,
e) egészségügyi intézmények
f) nyilvános parkok, zöldövezet karbantartásával együtt,
g) helyi közutak, parkolók, közvilágítás és műszaki infrastruktúra.”
Ki nem fizet fejlesztési illetéket?
Minden épület hasznos területéből 60 négyzetméter illetékmentes.
– pl. ha például valaki egy 120 négyzetméteres hasznos területű új házat épít, akkor abból adózás alá 60 négyzetméter esik, mert az első 60 négyzetméter illetékmentes,
– nem fizet fejlesztési illetéket az, aki a meglévő épületét átépíti vagy felújítja, amennyiben a hasznos terület nem bővül 60 négyzetméternél többel
– nem fizet fejlesztési illetéket az, akinek a lakóépülete 60 négyzetméter alatt marad –– s ugyancsak nem fizetnek fejlesztési illetéket a 60 négyzetméter alatti kiskerti házak, építmények építtetői sem.
Jó tudni azt is továbbá, hogy
– a városi hivatal illetékes osztálya csak azután veti ki az illetéket, miután kiadják a jogerős építkezési engedélyt az adott épületre – tehát minden építkezési engedély, ami január elseje után lesz jogerős, azokra már vonatkozni fog az illeték,
– a fejlesztési adó 2020. január 1-jétől érvényes, s minthogy az illetéket törvény szabályozza, a város a törvényből kifolyólag nem adhat kivételt alóla,
Ne a lakótelepek nőjenek
Városunk önkormányzatának az utóbbi időben azzal a kérdéssel is szembesülnie kellett, szeretné-e, hogy Dunaszerdahely kisváros maradjon, vagy megengedje a túl nagy beruházásokat is.
A városvezetés célja az előbbi lett: településünk maradjon inkább kisváros, úgy, hogy az itt élő lakosok számára a lehető legélhetőbb környezetet biztosítsa.
Amit a dunaszerdahelyiek befizetnek, azt a város majd máshol adja vissza
A városvezetés tudatosítja azt is, hogy a helyi lakosok számára a fejlesztési illeték teher lesz – ezért ugyanazon a képviselő-testületen, amelyen elfogadta az új adónemet, egyben elhatározta a Fészekrakó program indítását is.
E program célja pedig az lesz, hogy transzparens, átlátható pályázati rendszer segítségével a fejlesztési illetéket befizető, Dunaszerdahelyen építkező helyi lakosokat pénzügyi támogatásban részesítse, mintegy mérsékelve így számukra a fejlesztési illetékként tőlük beszedett összeget, vagy annak jelentős részét.
Az önkormányzati ülésen ezért a város által működtetett Merkúr non profit alapot meg is bízták a Fészekrakó program feltételeinek a kidolgozásával, s egyben azzal, hogy megfelelő jogi és pénzügyi hátteret alakítsanak ki a Fészekrakó programnak.
A program részleteit a 2020-as év első képviselőtestületi ülésen fogják tárgyalni a városi képviselők.
(na)
Ezt már olvasta?
Ismét naptárral érkezik a decemberi Dunaszerdahelyi Hírnök!
A Dunaszerdahelyi Hírnök 2024-es decemberi száma mellett...
