Az emelkedett hangulatot a Vásárúti Dalárda műsora alapozta meg, amelyen a szabadságharcra visszatekintő dalok és Kossuth-nóták hangzottak el, majd a Vámbéry Ármin Gimnázium diákjai, Tóth Anna, Horváth Sophia Zina, Vass Virág, Beke Anna Lili, Góra Nikoletta és Németh Boglárka elevenítették fel ünnepi műsorösszeállításukban az 1848-as eseményeket.
A nagy számban megjelent közösséget Hájos Zoltán polgármester köszöntötte, aki elmondta, hogy a közös ünnepi megemlékezés nemcsak ezért fontos számunkra, hogy tisztelegjünk hőseink előtt, hanem azért is, hogy
„jelenlétünkkel erősítjük az együvé tartozás érzését, példát mutatunk a jövő generációinak és lélekben erősítjük egymást nemzeti identitástudatunk megőrzésében, nemzeti összetartozásunkban. Mert 1848. március 15-e minden magyar számára egyet jelent: örökséget és ünnepet. Nem lehet elégszer hangsúlyozni a felvidéki magyar közösség összetartozásának fontosságát, hiszen előrehozott parlamenti választások előtt is állunk, s csakis úgy tudjuk biztosítani közösségünk parlamenti képviseletét, ha valamennyien részt veszünk a választásokon és szavazatunkkal a Szövetség parlamenti képviselő-jelöltjeinek listáját támogatjuk”
– emelte ki a városvezető, hozzátéve:
„Ezért hát, talpra magyar, fogjunk össze az őszi választásokon! (...) Közösségünk csakis akkor tud megerősödni és gyarapodni, ha a helyi- és a megyei érdekképviseleten kívül biztosítani tudja a parlamenti érdekképviseletét, és a megfelelő körülmények között kormánytényezővé tud válni. E célt csak az összefogással érhetjük el.
Mert ha mást nem is, de a forradalmi történtekből egy dolgot biztosan megértünk: a magyar nemzet rendkívüli teljesítmények lehetőségét hordozza magában. 1848/49 sem volt más, mint a bennünk, magyarokban rejlő képességek, tartalékok káprázatos megmutatkozása, amely képességet a mai napig hordozunk magunkban”
– fogalmazott Hájos Zoltán.
Az ünnepség szónoka Simon Róbert Balázs győri országgyűlési képviselő volt.
„A 19. század elején Johann Gottfried Herder, német filozófus azt jósolta, hogy a magyarok a nyelvükkel együtt feloldódnak és eltűnnek majd az őket körülvevő szláv, oláh és német tengerben. De mi, ma is itt vagyunk! Itt állunk, méghozzá nagyon sokan a nemzeti ünnepünk tiszteletére feldíszített Dunaszerdahelyen, a Csallóköz szívében. Itt állunk, túl Herderen, túl a Habsburgokon és a kommunista diktátorokon, túl békediktátumokon, túl külső és belső árulásokon. Itt vagyunk, és nemcsak magyarul álmodunk, de magyarul és szabadon beszélünk, magyarul éneklünk, és magyarul imádkozzuk, hogy »Isten, áldd meg a magyart!«” – kezdte beszédét Simon Róbert Balázs.
A magyar országgyűlési képviselő rámutatott arra is, hogy
„utódai vagyunk azoknak a hősöknek is, akikre ma emlékezünk, és akik itt, ezen a vidéken is sűrűn teremtek. Mert a hősiesség olyan, mint a földindulás: van neki egy középpontja, ahol a rengés a legerősebb, de még városokkal és országhatárokkal odébb is érezni a hatását. És van neki utórezgése is, amely emberöltőkkel, akár 175 évvel később is meg tudja rengetni a földet, meg tudja változtatni ezt a világot”.
Simon Róbert Balázs figyelmeztetett arra is, hogy a nemzeti szuverenitás minden magyar ügye, „függetlenül attól, hogy melyik országban él, és a nemzetállami szuverenitás is kiemelt ügye kell, legyen minden európainak, legalábbis annak, aki nem éri be azzal, hogy az »Európa« szó szimpla földrajzi fogalommá váljon.
Mert Európa nemcsak egy kontinens. Európa elsősorban kultúra és életforma, értékközösség, amelynek a gazdagsága és az ereje a nemzetállamok önállóságában, függetlenségében a görög-római-zsidó-keresztény kultúra tiszteletében, annak megőrzésében és gyarapításában rejlik. Ha a régi európai nemzetek, köztük talán az egyik legrégebbi, a magyar önrendelkezése sérül, akkor maga az európaiság gyengül. És ha az európaiság gyengül, akkor a harmadik évezred nagy népvándorlásai, előbb fölhígítják, majd végképp elmossák, lecserélik azt a kultúrát és azt az életformát, ami Európát európaivá tette. Akkor Herder sötét jóslata teljesül, és nem csak a magyar, hanem a közös európai »nyelv«, a keresztény, keresztyén gyökerű európai életforma tűnik majd el, oldódik föl az idegen kultúrák tengerében”.
A magyar politikus szerint mindez úgy kerülhető el, hogy
„Magyarországnak Közép-Európa főterévé kell válnia! Románok, szlovákok szerbek és a többi itt élő nép agorájává, találkozási ponttá, a közös érdekérvényesítés centrumává. Erre a szerepre jelöl ki minket a földrajzi fekvésünk, és erre a szerepre tesz minket alkalmassá a saját történelmünk és a szomszédjainkkal közös történelmünk minden tanulsága, a jó is, meg a rossz is”
– húzta alá.
A beszédeket követően a megjelent intézmények és civil szervezetek helyezték el az emlékmű talapzatánál koszorúikat. Az ünnepségen részt vett többek között Gyúrósi Pál, Magyarország pozsonyi nagykövetségének titkára, Michal Deraj, a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal elöljárója, Író Tibor, a Dunaszerdahelyi Járási Munka, Szociális- és Családügyi Hivatal igazgatója, Karaffa Attila alpolgármester, Dunaszerdahely Város képviselő-testületének és a Városi Hivatalnak számos tagja és vezetője, Bozay Krisztián dunaszerdahelyi római katolikus esperes, Görözdi Zsolt a dunaszerdahelyi református keresztyén egyház esperese, Jozef Horňák, a dunaszerdahelyi evangélikus egyház lelkésze, illetve a városunkban működő intézmények igazgatói és vezetői is.
Nagy Attila
