Az 1948 utáni dunaszerdahelyi városvezetésnek nyilván nem volt könnyű közös nevezőt találnia a legújabb rendszer és a magyar múlt között. A magyar történelmi múlt egyes részei természetesen már az impériumáltáskor háttérbe szorultak; pl. az 1848-as forradalom nyilvános megünneplése Csehszlovákiában már 1919 óta tilos volt.
Az azonban különösen fájdalmas, hogy Dunaszerdahely városból pontosan a kommunista időszak alatt tűntek el nemcsak a magyar múlthoz kapcsolódó láthatatlan történetek, hanem annak szinte minden fizikai-épített jele is.
1950 után nyom nélkül eltűnt egy sor olyan köz- és magánépület, amelyek épp e magyar múlthoz kötödtek, és egyébként meghatározták a város képét. Nemcsak a Casino, a Fehér kastély és az egykori adóhivatal, hanem a város olyan házai is, mint pl. a Wetzler-, Alexy-, Pirovits-féle házak, amelyeket egy olyan kis városban, mint amilyen Dunaszerdahely volt, az 1970-es évekig a helyiek név szerint ismertek.
Bár a legidősebbek körében ez máig él, a szélesebb városi köztudatból eltűntek ezek a nevek, és nemcsak azért, mert a városnak teljesen új lakói lettek, akik a tulajdonos családokat már nem ismerték, hanem azért is, mert nyom nélkül eltűntek azok a házak, épületek, az a fizikai valóság, amelyre ez a közösségi emlékezet vonatkozott.
Ehhez az „elfelejtési” időszahoz képest érdekes, hogy 1980-ban sor került „Dunaszerdahely város alapítása 800. évfordulójának” megünneplésére, ami szerint a várost 1180-ban alapították volna.
A motivációt Szerdahelyen talán az adta, hogy 1965. október 28-án megünnepelték Komárom város fennállásnak 700. évfordulóját. A 800-as évforduló azonban sehogyse stimmel, és azt szimplán tudatlannak és önkényesnek kell minősítenünk.
Ha 1980-ban lett volna „Dunaszerdahely város alapításának a 800. évfordulója”, akkor a várost 1180-ban alapították volna. Csakhogy ilyen nevű városi jogú település akkoriban ezen a helyen bizonyosan nem létezett. Ezzel a város vezetői is tisztában voltak, és a saját kiadványaikban kissé pontosabban is fogalmaztak. 1978-ban úgy, hogy a városhoz kapcsolódó „legrégibb írásos említés”, 1980-ban meg úgy, hogy „a régi oklevelek említik a város nevét”. És hogy még nagyobb legyen a zűrzavar a „800. évforduló” körül, gyakorlatilag minden alakolmmal más és más dátumot adtak meg: hol 1180-at, hol 1283-at, hol 1254-et.
