Többen fizessünk, de kevesebbet!

Idén hét helyen szeretnénk kiépíteni a földalatti hulladékgyűjtő-szigeteket. A belváros után így a Jilemnický utcában, a Neratovice téren, a Halpiac téren és a Malom utcában. Itt a kevert hulladék gyűjtése föld alatti konténerekben lesz, illetve fontos minden egyes szigeten a papír, a műanyag, a konyhai biológiai hulladék és az üveg osztályozása és szedése. Az üvegnél, mivel ott nagyobb súlyról van szó, három köbméteres konténerek lesznek lehelyezve, a többi esetben pedig öt. Miért is tartjuk fontosnak ezeknek a föld alatti hulladékszigeteknek a kiépítését? A négy kulcsgondolat: a környezettudatosság, megakadályozzuk a guberálók ténykedését, a gazdaságosság, valamint, hogy csak a dunaszerdahelyiek hulladéka kerüljön a tárolókba.

Egyrészt mindannyiunk elvárása, hogy környezetünk tisztább legyen, s ne keletkezzék a kukaketrecek körül szétdobált szemét, rendetlenség, amelyért főként a guberálók tehetnek. Másrészt fontos, hogy a zárható földalatti szemétkonténerekbe csak azok dobhatják be a szemetjüket, akik azokban a lakásokban laknak, amelyek az adott földalatti szemétkonténerekhez vannak rendelve. Erre konkrét példát is mondok. Nemeshodos községben jelentős mértékben megemelték a szemétdíjat, így már volt több olyan esetünk, hogy a városi rendőrök rajtakaptak nemeshodosi illetékességű személyeket, ahogy Dunaszerdahelyen akartak megszabadulni a szeméttől. Őket természetesen megbírságoltuk. Ezek mellett pedig rendkívül fontos, és mindannyiunk pénztárcáját érinti a gazdaságosság szempontja is. Most például egy-egy lakótelepen az 1100 literes szeméttárolókat egy héten kétszer-háromszor kell üríteni, hogy ne alakuljanak ki szeméthegyek. Ezért is szükséges tehát a nagyobb földalatti szeméttárolók kiépítése.

Mindez arra ösztönöz bennünket, hogy új földalatti hulladékgyűjtő-szigetek épüljenek ki majd fokozatosan Dunaszerdahely lakótelepein. Ez azonban nem olcsó, hiszen jelentős anyagi terhet ró az önkormányzatra.  

Ezért addig is elindítunk egy „pilot projektet” a Rózsaligeti lakótelepen, amely keretében belül egy ottani kukaketrecre elektromágneses zárt szerelünk fel. A cél ezzel az, hogy lássuk, miként válik be az elektromágneses zár a gyakorlatban városunk területén. Mi bízunk benne, hogy a projektünk sikeres lesz. Ha ugyanis a lakók becsületesen fogják majd mindig zárni a kukkaketreceket, illetve azokat rendeltetésszerűen fogják használni, akkor oda nem juthat be más – sem a szemetet széttúró guberáló, sem más település lakosa. Ha jók lesznek a tapasztalatok, akkor felajánljuk majd a Municipal közterület-fenntartóval együttműködésében a többi lakótelepeken is a lakóközösségeknek. Eddig a város minden egyes, a hulladékkal kapcsolatos beruházást megfinanszírozott, azonban annak nem volt „becsülete”, mert a lakosok nem voltak együttműködőek, ezért a kedvezőtlen tapasztalatok miatt az elektromágneses zárakat nem ingyenesen, hanem térítés ellenében tudjuk felkínálni az egyes lakótelepeken élő lakóközöségeknek. Szeretnénk ugyanis a lakosokat „érdekeltté tenni”, s így bevonni ebbe az együttműködésbe. Ahol tehát az adott közösség igényelni fogja az elektromágneses zárak felszerelését, ott a lakóközösségnek kell majd a saját kukaketrecüknél ezt megfinanszírozni.  

Kiemelném még egyszer. Fontos, hogy a lakóközösség is a magáénak érezze hulladékkezelés problematikáit, és segítse az önkormányzatot, hogy együtt tegyünk környezetünk tisztaságáért. Ma a várossal szerződésben álló szolgáltatónak az 1100 literes hulladéktároló ürítésekor ki kell takarítania a kukaketrecet, ami több mint negyedórát is igénybe vesz a cég alkalmazottjaitól, amely időveszteség, és amit mi mindnyájan kell, hogy megfizessünk. A közösből! Viszont sokszor előfordult, hogy pár óra elteltével ugyanúgy néz ki a kukaketrec, mintha nem is lett volna kitakarítva.

Tehát ezt megelőzendő kínáljuk a lehetőséget a lakosoknak. Én nagyon bízom benne, hogy a Rózsaligeti kísérleti projekt sikeres lesz, és akkor egy fórumot tudunk majd szervezni a dunaszerdahelyi lakóbizalmiknak, ahol bemutathatjuk az eredményeket.

Gondolataimat egy elrettentő példával támasztom alá, miért is tartom ezt fontosnak. Dunaszerdahely városában a 2024-es évben több mint 7.000 tonna (!) szemét, kommunális hulladék termelődött. Tehát míg az európai éves átlag a lakosonként 150 kilogramm „szeméttermelés” volt, amiben ráadásul benne van a papír- és a műanyag hulladék is, itt, Dunaszerdahely csak a kevert hulladék éves mennyisége több mint 300 kilogramm lakosonként. Ez duplája az európai uniós átlagnak!

A számok azonban nem ülnek! Biztos, hogy a több mint 7.000 tonna szemetet nem a 23 ezer ember „termeli ki”. Meg vagyok győződve, hogy Dunaszerdahelyen több mint 23 ezer ember lakik, viszont nem minden lakos jelentkezett be állandó- vagy átmeneti lakhelyre. Másrészt ez a szám is azt támasztja alá, hogy „kintről” is, tehát Dunaszerdahelyen kívülről is érkezik be a városba, nem kevés hulladék. Ezt a szemétmennyiséget csökkenteni kell, az elszállításért nem a 23 ezer embernek, hanem a városban „szemetet termelő” 24 vagy 25 ezer embernek kellene megfizetnie – csökkentve akár még a fejenkénti szemétdíjat is. Kérjük a lakosok együttműködését ebben is: ha látják, hogy egy idegen autó áll meg a hulladékgyűjtő szigeteknél és ott illegálisan szemetet helyez ki, akkor azt fotózzák le és küldjék el primator [at] dunstreda.eu e-mail-címre, vagy hívják a városi rendőrséget, hogy tetten lehessen érni az illetőt.

Most miattuk is kevesebben fizetünk sokat – a cél pedig az lenne, hogy többen fizessünk kevesebbet.

Megjelent a Dunaszerdahelyi Hírnök 2025/2-es számában.