Back to top

Titkok nyomában Dunajszky Gézával

Publikálva: 2016, május 3 - 11:36
A második világháború alatti és utáni esztelen etnikai tisztogatásról, ártatlan emberek tömegeinek kivégzéséről szólt Dunajszky Géza előadása, mely mindössze 30 embert érdekelt.
Titkok nyomában Dunajszky Gézával

Hetven éve hallgat a csehszlovák történelem a máig teljesen fel nem tárt ligetfalui tömeggyilkosságokról. A ma már Magyar Ezüst Érdemkereszttel és Szlovákiai Civil Becsületrend díjával kitüntetett Dunajszky Géza elmondása szerint még gyermekkorában hallott először arról a kivégzéssorozatról, amelyet ma nagy erőkkel kutat, és szeretne világ elé tárni. Nagyon nehéz viszont a munkája, mivel a kordokumentumok egy részét megsemmisítették, más részét eltüntették, és bizony egyre kevesebben élnek a szörnyűségeket túlélők, vagy azokról bármit is tudók közül. Szabó Józseffel, a Pozsonyi Magyar Nagykövetség volt tanácsosával közösen viszont rendületlenül keresnek, kutatnak, hogy kiderítsék, pontosan mi is történt a ligetfalui koncentrációs és internáló tábor volt lakóival. Számtalan bizonyítékot találtak már, lassan, de biztosan rakódik össze ez a „puzzle”, mely fényt derít a több száz ember - ártatlan csecsemők, gyerekek, asszonyok és férfiak - haláláért felelős eseményekre.
Beszélt a Pozsonyligetfalui 17. Gyalogezred katonáinak kegyetlenségéről, akik a ligetfalui mellett a Dobšiná - Přerovská tragédiáért is felelősek, melynek során 265 személyt végeztek ki egyetlen éjszaka alatt.
Megtudtuk azt is, hogy a ligetfalui mészárlásról bármi is napvilágra kerülhetett, annak köszönhető, hogy a helyszínen egy Ervin Bacúšan (Ernest Bakusan) nevű embert is kivégeztek, aki viszont a partizánok titkos pénztárosa volt. Ennek okán indulhatott 1947-ben egy per, amikor exhumálásra is sor került, amelynek során több halottat is találtak. A nőket és a gyerekeket a kihantolás után elhamvasztották, a férfiakat pedig tömegsírba temették a ligetfalui temetőbe, melynek nyoma még ma is látszik. Terveik szerint, itt, a ligetfali temetőben, a kivégzett zsidó munkaszolgálatosok nyughelye mellé szeretnének elhelyezni egy nekik állított emlékművet, Mag Gyula szobrászművész alkotását, ezzel is jelezve, hogy a halottak már nem ellenségek - ideje megbékélni.
Azt is tervbe vették, hogy folytatják a megkezdett kutatómunkát, melyhez történészeket és jogászokat is keresnek, akik segítik őket az igazság felderítésében, mivel még hetven év után sincs meg az akarat, hogy kiderüljön, mi is történt a ligetfalui gyűjtőtáborban.
A vetítéssel és adatokkal megtűzdelt előadása végén Dunajszky Géza kiemelte, hogy: „Nekünk, szerencséseknek, akik ezeket az atrocitásokat szüleink vagy nagyszüleink jóvoltából túléltük, kötelességünk megemlékezni azokról, akiknek nem volt ennyi szerencséjük, és áldozatul estek a háború alatti és utáni vérengzéseknek.”

Ezt már olvasta?

Címkék: Dunajszky Géza
Cookies