Back to top

Oltás után. Ezzel magyarázzák a kutatók a vérrögképződést

Publikálva: 2021, április 22 - 11:02
Másként reagál a koronavírus-fertőzés tüneteit mutatók szervezete, mint a tünetmenteseké: ez megmagyarázhatja a vérrögösödés és a súlyos tüdőgyulladás kialakulásának hátterét is.
Oltás után. Ezzel magyarázzák a kutatók a vérrögképződést

Egyes védekező immunsejtek nagyobb koncentrációban találhatók meg a fertőzést tünetmentesen átvészelők szervezetében, miközben a komolyabb tüneteket mutatók elvesztik ezeket a sejteket, ugyanakkor gyulladásirányító sejtek jelennek meg bennük.

Ezek a különbségek amellett, hogy magyarázatot adhatnak a tüdőgyulladásra és a vérrögösödésre, kiindulópontot nyújthatnak a jelenleg fejlesztés alatt álló terápiák számára,

írja a MedicalXpressre hivatkozva az infostart.hu.

A kutatásban a Wellcome Sanger Intézet, a Newcastle Egyetem, University College London, a Cambridge Egyetem, az EMBL's Európai Bionformatikai Intézet és a Human Cell Atlas munkatársai vettek részt.

A Nature Medicine-ben publikált kutatás azon kevés ilyen vizsgálat egyike, amely a tünetmentes fertőzöttekkel is foglalkozik. A világszerte milliók életét követelő koronavírus-járvánnyal kapcsolatban sok kutatás írt már az immunválasz komplexitásáról, de eddig még senki sem vizsgálta azt teljes részletességgel, külön kitérve arra, hogy miben más a tünetmentesek testében lezajló folyamatok sora.

A kutatók e tanulmányban 130 koronavírusos beteg vérmintáját vizsgálták. A Newcastle, Cambridge és London városában kezelt és követett betegek közt volt tünetmentestől a kritikusig mindenféle lefolyású betegségben érintett.

A kutatók nagyságrendileg 800 ezer egyedi immunsejt szekvenálását végezték el,

mellett részletesen leírták a sejtek felületét borító proteineket, illetve az immunsejtekben talált antigénreceptorokat.

A tünetmenteseknél a nyálkahártyán, például az orrban antitesteket termelő B-sejtekből találtak nagy mennyiségben: ezek szervezetünk első védelmi vonalát jelentik, viszont a súlyos tüneteket produkálóknál hiányoztak.

Az enyhe és mérsékelt tüneteket mutatóknál a B-sejtek mellett a fertőzés elleni küzdelmet segítő T-sejtekből is találtak. Ezzel szemben a súlyos tüneteket mutatóknál a monociták és a gyilkos T-sejtek aránya nőtt meg kontrollálatlanul.

Ezek magas szintje tüdőgyulladáshoz vezethet. A súlyos betegek esetében a vérlemezkeszám is megnőtt, ami vérrögök kialakulásához vezethet.

Az egyelőre még nem tiszta, milyen módon képes a fertőzés ezeket az eltérő válaszokat kiváltani,

a kutatás molekuláris szinten magyarázza meg, miért alakulhatnak ki vérrögök és miért lehet egy érintettnek lélegeztetőgépre szüksége.

Terápiás célpontokra is ráirányítják a figyelmet a kutatócsoport megállapításai: például cél lehet a vérlemezekék vagy a gyilkos T-sejtek számának csökkentése. A jövőben a vérvizsgálatokkal jelezhetővé válhat az is, ki számíthat súlyos lefolyásra megbetegedés esetén.

ma7.sk

Ezt már olvasta?