A Csallóközben is számos romát gyilkoltak meg a háborúban – elég csak felidézni az 1945 eleji nyárasdi eseményeket, amikor a Kis-Dunába lőtték a nyilasok az ógyallai romákat. A megemlékezés az augusztusi hőségben Zakál Gyula nyitotta meg Ravasz József költő Földrajzi üzenet című versének szavalatával, majd a vendégek bemutatását követően Ravasz József, a Romológiai Kutató és Módszertani Intézet vezetője tartott beszédet, amelyben hangsúlyozta, tanulni kell a múltból, de közben figyelni kell a jövő generációra, hogy önazonosságukat megtartva, de alkalmazkodva a többséghez, miközben a gyűlölet nem kap teret.
Rigó Konrád, kulturális államtitkár beszédében kiemelte, ismernünk kell történelmünket, hiszen az sokszor megismétli önmagát, éppen ezért kell az elmúlt időszak eseményeit egymás közt is megbeszélni, megvitatni. Hájos Zoltán polgármester arra figyelmeztetett, napjainkban sok fiatal ismét szimpatizál a fasiszta eszmeiséggel, nekik viszont fontos elmondani, milyen szörnyűségeket eredményezett ez az eszmeiség: " A mi felelősségünk, hogy a mai fiatalságnak megtanítsuk a humanizmust és a demokráciát. A kollektív bűnösség elve alapján való népirtást és azt, hogy bárkit üldözzenek, el kell ítélni."
A Word Roma Organization Romanipen roma világszervezet alelnöke, Pato Selam pedig beszédében hangsúlyozta, nem halmaokban, csoportokban kell gondolkodni, hanem egyedekben. Nem cimkézésre va szükség, hanem az egyéni képességeket és lehetőségeket figyelni, hogy ki mivé válhat.
Az ünnepségen részt vett a nagykövetségek képviselőin túl Marián Török, az ombudsmani iroda vezetője, Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke, aki egy nyilatkozatban fogalmazta meg gondolatait a roma holokauszt kapcsán. "Az Európai Unió augusztus 2-át a roma holokauszt emléknapjává nyilvánította, hogy minden évben megemlékezhessünk azokról az európai áldozatokról, akikről a zsidóságot ért mérhetetlen pusztítás mellett méltatlanul megfeledkezett a történelem. A többségi társadalmaktól kultúrájukban, nyelvükben, életvitelükben is eltérő romák könnyűszerrel váltak a faji tisztaságot hirdető nemzetiszocialisták természetes célpontjaivá. A cigányság szervezettsége és nyilvántartása akkoriban hiányos volt, ezért nehéz megállapítani az áldozatok számát. De az ártatlanul elhurcolt, táborokba zárt, éheztetett, megkínzott, mindennemű emberi jogaiktól megfosztott és elgázosított családok tagjainak elhullatott vére azt kívánja, nézzünk szembe a múlttal, mert továbblépni csak úgy tudunk, ha számot vetünk az elmúlt idők zord eseményeivel, s adózunk az áldozatok emlékének. A békesség és a tisztább, jobb jövő csak akkor jöhet el, ha rendeztük múltunkat.
Nagy gondolkodók, írók, művészek, tudósok mutattak rá már számtalanszor, s mi is ezt hangoztatjuk: a múltból okulni kell. Nem engedhetjük, hogy a borzalmak megismétlődjenek, hogy a jogfosztottság újra eluralkodjék. Nem tűrhetjük szótlanul a faji megkülönböztetést. Az embert méltó jogok illetik meg, nem számít, hogy romának vagy fehér embernek született-e. Nem nézhetjük szótlanul, ha faji megkülönböztetést észlelünk például az oktatásban, a munkahelykeresésben, vagy az élet bármely más területén."
A megemlékezés végén a résztvevők megkoszorúzták az áldozatok emlékművét.
