Az eseményen Iván Péter, a művelődési központ igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte Hodossy Gyula József Attila-díjas írót, költőt, valamint Bertók István Harmónia-díjas zongoraművészt, hogy adják elő a kifejezetten erre az alkalomra készült műsorukat.
„Sokan mondják, hogy Márai Sándor az egyik legnagyobb felvidéki szerzőnk. Ezt visszautasítom. És amikor azt mondják, hogy a legnagyobb magyar író, azt is visszautasítom” – kezdte ünnepi köszöntőjét Hodossy Gyula. Mint fogalmazott, Márai Sándor nélkül még nem utazott sehová, könyvei mindig vele vannak, „mert ővele vagyok otthon”.
„Márai Sándor a világ legnagyobb költője, a világ legjobb írója, a világ legjobb szerzője. Zsenialitás, amit ő művelt, példa nélküli”
– hangsúlyozta a felvidéki író és költő, mielőtt Bertók István zongoraművésszel közösen előadták a zenei aláfestéssel kísért, az eseményre írt verset.
A nagy sikert aratott előadás után Iván Péter ismertette a kiállítás megszületésének körülményeit. Elmondta, hogy Márai Sándor születésének 125. évfordulója alkalmából hirdette meg a budavári önkormányzat a Márai Sándor-emlékévet, amelynek keretében képzőművészeti alkotások létrehozására szólították fel az alkotókat. A beérkezett pályaműveket szakmai zsűri értékelte, a kiválasztott műveket pedig első ízben Dunaszerdahelyen tekintheti meg a közönség.
„Kassa, Füveskönyv, Krisztinaváros, Károlyi-ház, emigráció – mind-mind Máraihoz kötődnek, de erről majd a képek és a művészettörténész asszony beszél. Én egy dolgot szeretnék kiemelni: a szülőföld szeretetét” – kezdte köszöntőjét Karaffa Attila, Dunaszerdahely alpolgármestere.
Mint elmondta, Márai Sándor a szülőföld szeretetéről tiszta szívből vallott, és olyan értékeket közvetített, amelyek ma is összekötnek bennünket.
„Az egyetemes világirodalom és az egyetemes magyar irodalom részeként tekintünk az ő munkásságára és életére is. Ezért is örülök, hogy sikerült kapcsolatot teremteni Budavár önkormányzatával, és ezt a kiállítást elhozni ide, a Csallóköz szívébe”
– fogalmazott.
Márai Sándor egykori budai lakóhelyére is emlékeztetett Fodor Artur, Budavár alpolgármestere. Mint elmondta, az író 1931 és 1945 között a Krisztinavárosban, a Mikó utcában élt. A kiállítást utazó tárlatként képzelték el, amelyet testvérvárosaikba is szerettek volna eljuttatni – ennek részeként érkezett Dunaszerdahelyre, az úgymond „unokatestvér-városba” is.
„Nagy örömmel hoztuk el ide, és bízom benne, hogy sikert arat” – tette hozzá.
Bauer Eszter, Budavár kulturális ügyekért felelős tanácsnoka a Márai 125 emlékév egyik legszebb elemének nevezte a meghirdetett pályázatot. Mint fogalmazott: „Márai szavaival élve: megtetéztük az alkotást alkotással.”
„Valóban, ahogy alpolgármester úr is elmondta, Kassa után Budán érezte magát leginkább otthon Márai Sándor, és ezt a Budát hoztuk most el ide, Dunaszerdahelyre” – mondta köszöntőjében.
A kiállítás szakmai bemutatóját Nagy T. Katalin művészettörténész tartotta. Felidézte, hogy Márai, bár sokfelé sodorta az élet – élt Németországban, Franciaországban, Svájcban, Olaszországban és az Egyesült Államokban is –, mindig kassai maradt, Budát pedig azért szerette, mert szülővárosára emlékeztette.
Érdekességként megemlítette, hogy Márai nagybátyja, a portré- és zsánerfestő Franz Wiesenthal (1856–1938) egy ideig rajzolni és festeni tanította az ifjú írót. Bár Márai nem a képzőművészet útját választotta, naplóiból is kiderül, mennyire érdekelte a vizuális kultúra: Szőnyit, Rippl-Rónait, Czigány Dezsőt vagy Tihanyi Lajost is nagyra tartotta.
„Mindezek fényében különösen izgalmas képzőművészeti alkotásokkal tisztelegni egy olyan magyar író előtt, aki ilyen érzékenyen és nyitottan fordult a művészetek felé”
– hangsúlyozta Nagy T. Katalin, majd részletesen szólt a kiállító művészekről és az alkotásokat inspiráló, Máraihoz köthető életképekről és helyszínekről.
A megnyitót követően Iván Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a kiállításhoz kapcsolódóan március 25-én egy színházi előadásra is sor kerül. A tárlat zárónapján egy Márai-esttel búcsúzik a közönségtől Hirtling István főszereplésével.
A megnyitón készült további felvételeinket megtekinthetik képgalériánkban.
Szöveg és kép: Rózsár Vince
Ezt már olvasta?
Gálaesttel ünneplik a Magyar Kultúra Napját Dunaszerdahelyen – íme a program
Dunaszerdahelyen 2026. január 22-én ismét ünnepi...
Közélet, tudomány és sport egy hónapban – sűrű január az MCC dunaszerdahelyi központjában
Januártól ismét folytatódik az MCC Felvidék közéleti és...
