
Akkor jó hely az iskola, ha ott a gyermek és a pedagógus egyaránt jól érzi magát. Elvégre napjuk jelentős részét töltik itt. Az a gyermek, aki szeret iskolába járni, az akadályokat is gond nélkül veszi.
„Minden reggel fél nyolctól nyolcig a bejáratnál fogadom és köszöntöm a diákokat. Az első osztályokba is gyakran betérek és a dicsérettel sem fukarkodom” – mondja el, amikor beszélgetésre érkezünk hozzá.
Mivel az iskola egy híres zeneszerző, népzenekutató és zenepedagógus nevét viseli és a múltban nagy hangsúlyt kapott itt a zenei nevelés, adódik a kérdés, az új igazgató vissza szeretné-e hozni ezt a hagyományt az iskolába, hiszen ez egyedivé tenné oktatási intézményüket a városban.
„Szorosabbra fűztem a kapcsolatot nemcsak a városi, hanem a környékbeli falvak óvodáival is, ahol nincs iskola, és felvázoltam, hogy szeretnénk újraindítani a zenetagozatot.
Két remek zenepedagógusunk van, Molnár Katalin és Gál Zöld Ágnes, akiknek a közreműködésével zenei osztályt szeretnénk nyitni. Ha összejönne legalább 15 kisgyermek, akkor megnyílhatna az első osztály, aztán pedig fokozatosan építkeznénk.
„Van egy kórusunk is, ami bizonyára színvonalában is emelkedne, ha zömében zenetagozatos diákok alkotnák. Ez mindenképp többlet lenne, amit nyújtani tudna az iskolánk. Ugyancsak tervünk az úszásoktatás bevezetése. A mai mozgáshiányos gyermekek egészségére ez nagyon is áldásos hatású lenne. Távlati tervünk az évfolyamonkénti három osztály működtetése” – válaszolja az igazgató.
A Kodály egyik erőssége a szlováknyelv-oktatás is. Négy éve már idegennyelvként tanítják és nagyon pozitív eredményeket tapasztalnak.
„Faliképek segítségével a gyermekek fokozatosan megtanulják a nemeket, a színeket, majd a kommunikációt, lépcsőfokról lépcsőfokra.”
Diákjaink nem félnek teljesen szlovák környezetben vásárolni a büfében, vagy másutt, már harmadikos-negyedikes korukban sem. Egyszerű mondatokban, de tisztán kommunikálnak. Ami a legnagyobb plusz, hogy megszerették a szlovák nyelvet, mi több, élvezik a szlovákórákat” – fűzi hozzá.
Nagy kihívás napjainkban, a digitális korban tanítani, hiszen a gyermekeket nehéz hosszabb időre lekötni, nem is beszélve arról, hogy egyre több speciális nevelési igényű gyermek látogatja az iskolákat.
„Mobilmentes iskola vagyunk, a tanítási idő alatt a gyermekeknél nincs ott a mobiltelefonjuk, egy ládában őrizzük ezeket. Természetesen szükség esetén, például, ha a gyermek rosszul érzi magát, lehetőség van a telefonálásra, ha pedig a szülő szeretne valamit közölni tanítási idő alatt, akkor hívhatja az iskola számát. Diákjaink az osztályokban tableteken dolgoznak, egyre több tanteremben van már interaktív tábla is, tehát a modern kor vívmányait is bevetjük az oktatásban. A legutóbbi szülői bál bevételéből is három új interaktív táblát vásároltunk.”
Amúgy differenciált oktatást folytatunk, vagyis órán belül nagyon gyakran csoportos – homogén vagy vegyes – foglalkozások zajlanak. A vegyes csoportokban való munka, ahol jobb és gyengébb képességű gyermekek vannak együtt, toleranciára, elfogadásra nevel, a gyermekek megtanulják, mi az a segítőkészség. Van egy autista kisfiúnk, aki eleinte csak az édesanyjával jött rövidebb időre, most pedig már egyedül van itt, napi hat órában. A gyermekek befogadták, megszerették, jól érzi magát iskolánkban. A speciális nevelési igényű diákok oktatásában asszisztensek segítenek.”
Takács Iveta fontosnak tartja a tehetséggondozást is. Minden tantárgyból járnak versenyekre a diákjaik. Ottjártunkkor éppen a Szép magyar beszéd kerületi fordulójára készült két tanulójuk. A képzőművészeti nevelésre is hangsúlyt fektetnek, a rajzoktatás magas szintű, nemzetközi versenyekről is díjakkal térnek haza diákjaik. Nemrég iskolaműhelyt is kialakítottak, a Kukkónia Polgári Társulás pályázatának jóvoltából, ahol barkácsolhatnak a gyermekek. Cifra Palota nevű projektjük pedig a nagycsoportos óvodásoknak szól, akik többször is eljönnek az iskolába és négyféle foglalkozást folytatnak velük az alsós tanítónénik. Ennek köszönhetően ezek a gyerekek már magabiztosan, az iskolát és egymást jól ismerve érkeznek az első osztályokba.
Minden gyermek másban jó és igyekszünk mindenkit sikerélményhez juttatni.
„Szociálpedagógusunk is van, aki egy bizalomládába várja a gyermekek leveleit. Ha valakinek gondja, elakadása van, akkor ebbe a ládába helyezheti el levelét és ő aztán foglalkozik vele egy előre egyeztetett időpontban. Azért is tartjuk ezt fontosnak, mert azt tapasztaljuk, hogy ebben a szétzilált világban, amikor családok esnek szét, a gyerkőcöknek sokszor nincs kihez fordulniuk. Persze a pedagógusok is hamar kiszúrják, melyik az a gyermek, akit érdemes elküldeni egy jó beszélgetésre a szociálpedagógushoz. Sok problémát igyekszünk helyben orvosolni.”
Hétfőn reggel, főleg alsó tagozaton, kötetlen beszélgetéssel indul az első óra, mely során a gyermekek beszámolnak arról, milyen hétvégéjük volt. Jó kapcsolatra törekszünk a szülőkkel is” – tudjuk meg tőle.
Vallja, hogy a dicséret mindenkinek kijár, az egyik legjobb motiváció ez nemcsak a gyermek, hanem a pedagógus és a szülő számára is. A szidás inkább bénító hatású, a dicséret viszont szárnyakat adhat a tanulóknak.
„Iskolánk egyik legnagyobb előnye, hogy jó helyen fekszik, a város közepén. Közel van a busz- és vonatpályaudvar, ezért könnyen elérhetők vagyunk a falvakból érkező gyermekek számára is. Biztonságos az átkelés a hozzánk vezető zebrákon. Kamerás biztonsági rendszerünk és portásunk is van, az ő engedélye nélkül senki sem léphet be az iskolába.”
Épületünk folyamatosan épül-szépül, jelenleg éppen a tető szigetelése zajlik. Ezért köszönettel tartozunk Nagyszombat megyének és Dunaszerdahely városának, hiszen a közreműködésük nélkül ezt a költséges beruházást nem tudnánk megvalósítani. A Slovnaft pályázatán pedig zöldsziget kialakítására nyertünk támogatást. Gyümölcsfákat ültetünk és virágágyásokat alakítunk ki, mivel fontosnak tartjuk azt, hogy a gyermekek megtanulják a gondoskodást.
„Fontolgatjuk, hogy szeptembertől mi is elkezdjük az oktatási reformot. Jelenleg készülünk rá, továbbképzésékre járunk. A tantestület dönt majd róla, elkezdjük-e, de jó lenne még a kötelezővé tétel előtt megtapasztalnunk, milyen változásokat hoz ez, és kiszűrhetnénk az esetleges hiányosságokat. Nálunk amúgy is játékosabb formában tanulnak a kiselsősök. Mi már régóta használjuk a babzsákot és a fittlabdát is” – mondja el végezetül az igazgató.
B. Vida Júlia
Fotó: Rózsár Vince
Ezt már olvasta?

Rendhagyó történelemóra a magyarországi szovjet terrorról (1944–45)
Rendhagyó történelemórát szervezett a Pázmaneum Polgári...