Jó hinni a varázslatban, de még jobb részese lenni

A kiállítás megnyitóján Iván Péter, a Kortárs Magyar Galéria vezetője köszöntötte a megjelent vendégeket, az érdeklődő közönséget, külön üdvözölve Karaffa Attilát, Dunaszerdahely alpolgármesterét, Hupján Attila fotóművészt, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) Fotóművészeti Tagozatának elnökét, Gál András fotóművészt, a biennálé művészeti vezetőjét, a MAOE FT elnökségi tagját, Zsila Sándort, a MAOE FT elnökségi tagját, valamint Vereckei Andrást, az Esztergomi Művészek Céhe titkárát.

„Olyan kiállítás nyílik ma e falak közt, amelyre büszkék vagyunk, hiszen nagyon színvonalas anyag került a kiállítótermekbe.

Olyan kiállítássorozat részese lett a galéria, amelynek komoly neve van a szakmában - ez a 22. Esztergomi Fotográfiai Biennálé harmadik helyszíne.

Az alkotások különböző technikákkal készültek, de némelyet látva bármennyire is hihetetlen, mind fénykép“ - mondta el a KMG vezetője.

Gál András fotóművész, a biennálé művészeti vezetője megnyitója elején kiemelte, közel fél évszázadra nyúlik vissza a biennálé kezdete; 1976-ban nyílt meg az első Esztergomi Fotográfiai Biennálé (EFB) kiállítása Esztergomban, a vár falai közt. Azóta is a kísérleti és kreatív fotográfusok állandó fóruma Magyarországon, mely iránt akkora az érdeklődés, hogy már nemzetközivé nőtte ki magát. A koronavírus-járvány miatt, két év kihagyás után, egy majdnem teljesen új csapatnak köszönhetően került újra megrendezésre - mondta el Gál András.

A tárlat anyaga létrejöttét a kiállítás címe is magyarázza: MANU-TÍPIA, ami a kézműves-archaikus fotografikus alapú képalkotás művelete - azaz, digitális print ezen munkák esetében nem volt elfogadott - húzta alá a fotóművész, majd érdekességként megjegyezte, a mostani kiállítás nem előzmények nélkül való. A XI. EFB MANU PROPRIA című pályázati kiállításán, 22 évvel ezelőtt mutattak be az archaikus fotókémiai - és technikai eljárásokkal készült alkotásokat.

„De vajon miért is készít valaki a mai világban ilyen nehezen, előállítható műveket, mikor mindenkinél ott lapul a zsebben, a mobiltelefon?“ - tette fel a kérdést a kiállítás művészeti vezetője.

Különböző okokból készítenek ilyen munkákat a művészek: van, akinek a hagyományőrzés fontos, van, aki az egyediséget emeli ki, vagy éppen a képminőséget és a részletgazdagságot. És van olyan is, aki megcsömörlött a mindenre rátelepedő digitális világ uniformizáltságától - magyarázta Gál András.

„Ami közös mindannyiunkban az a varázslat átélésének vágya újra és újra.

Varázslat, amikor a semmiből valami lesz, a kezünk munkája által, a szemünk láttára megszületik valami, ahogy a Queen énekli: »It’s a kind of magic«; és mivel legbelül, valahol mélyen mind gyermekek vagyunk, jó hinni a varázslatban, de még jobb részese lenni, átélni a csodát.

Kiírásunkkal tehát erre hívtuk az alkotókat: varázslattal létrehozott csodák elkészítésére“ - emelte ki megnyitójában a fotóművész.

Mint mondta, a biennálé szervezői számára nagy megtiszteltetés, hogy Dunaszerdahelyen is bemutathatják munkáikat, amely remélhetőleg egy hosszútávú együttműködés első lépése.

A megnyitó gondolatok után Iván Péter szemlélődésre és kötetlen beszélgetésre invitálta a jelenlévőket, majd elmondta, jelen kiállítás 2023. március 3-ig látható a Vermes-villában.

Szöveg és kép: -rovin-