Tilajčík Edit, a megnyitó háziasszonya köszöntötte a jelenlévőket, köztük a kiállítás kurátorát, Filip Kruteket, valamint a Ján Koniarek életművével több évtizede foglalkozó költőt, egyetemi tanárt, Bohumil Chmelíket. Rövid felvezetője után a Dunaszerdahelyi Művészeti Alapiskola diákjai, Mészáros Hunor Márk és Lakatos Marcel, tanáruk, Zuzana Ladzianská-Pilátová kíséretével kedveskedtek kultúrprogrammal.
A kiállítás előzményeiről Filip Krutek, a kiállítás kurátora szólt a közönséghez. Mint elmondta, a Nagyszombatban 2002-ben létrehozott állandó kiállításnak helyt adó Koppel-villa Ján Koniarek Galériája jelenleg átépítés alatt áll, ez járult hozzá ahhoz, hogy egy reprezentatív turné keretében mutassák be a szobrász munkásságát az ország más kiállítótermeiben is. Ezen túra első állomása a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum. A március végéig megtekinthető tárlat anyaga ezután a kassai Löffler Béla múzeumba, majd az alsókubíni Árvai Galériába utazik tovább.
A modern szlovák szobrászat kiemelkedő alakját bemutató anyagában a hangsúly a kamaraszobrászatra került, mely a legjobban mutatja be Koniarek progresszív művészeti nyelvezetét, melyben leginkább a poszt-rodini stílus ismerhető fel. A plasztikák, portrék mellett olyan felvételek is kerültek a falakra, melyek a művész nagy méretű, köztéri szobrait mutatják be. Jelen kiállításon látható Koniarek első munkája, mely édesapját, és az ismereteink szerinti utolsó is, mely Lev Tolsztojt ábrázolja.
Bohumil Chmelík orvos, költő, egyetemi tanár az 1878-ban Vedrődön (Voderady) született Ján Koniarek életéről tárt fel érdekességeket.
A szlovák szobrászat meghatározó alakja már fiatal korától érdeklődött a szobrászat, a modellezés iránt. Eredetileg tengerész szeretett volna lenni, de édesapja lebeszélte erről. Budapestre (ahol többek közt Stróbl Alajos tanítványa is volt), majd Rómába, később Münchenbe került tanulni. Tanulmányai után Belgrádban oktatott képzőművészetet. Szerbiában ismert és elismert művésszé vált, a helyiek a mai napig sajátjuknak tartják a szobrászt.
Szlovákiába visszatérve szülőfalujába telepedett le, de az akkori rendszer egy sor nehézséget gördített az útjába. Megjárta a világháborút, a fronton harcolva szerzett maradandó sérüléseket, de amikor lehetősége engedte, továbbra is folytatta művészeti tevékenységét. Mivel a háború után nem óhajtott elfogadni politikai megrendeléseket, mondhatni szegénységben élt - tárta fel az életét kutató Bohumil Chmelík. Kassai újságírók a magyarországi média megkeresésére derítették ki, hogy Ján Koniarek él és alkot. Az ekkor róla készült cikkek újra kiemelték őt az ismeretlenségből, egyre több megbízást kapott köztéri szobrok készítésére, majd a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Festészeti és Szobrászati Tanszékének lett a docense, így adta tovább egyedülálló tudását.
Az 1952-ben elhunyt szobrász életét mintegy hatvan éven keresztül kutató Bohumil Chmelíktől további érdekességeket tudhatott meg a megnyitó közönsége.
A Ján Koniarek munkásságát bemutató tárlat március 28-ig látogatható a Csallóközi Múzeum kiállítócsarnokában.
A megnyitón készült felvételeket Képgalériánkban tekinthetik meg.
Szöveg és kép: Rózsár Vince
Ezt már olvasta?
Nagy sikert aratott a Csallóközi Gyermeknéptánccsoport jubileumi műsora
Vasárnap, november 10-én ismét a Szërdahelyi sétatéren...
Méry Beáta vízre írt jelei a Csallóközi Múzeumban
Szobrok, képek, szőttesek – mint „Vízre írt jelek“. Méry...