Gyermekkori álmod volt, hogy egyszer pilóta leszel?
Nem mondhatnám, ugyanis van ezzel kapcsolatban egy rossz élményem. Gyermekkoromban voltunk egyszer sétarepülőzni, és emlékszem, borzasztóan éreztem magam. Nem is tudtam volna elképzelni, hogy én egyszer pilótaként repülőbe üljek. Aztán felnőttként, a DSTV-ben végzett munkám során megismerkedtem Rajzák László doktor úrral, aki ugyancsak a repülés megszállottja. Ő vitt el egy körre a kisrepülőgépén. Akkor már nagyon élveztem az egészet.
Megmutatta, hogyan kell le- és felszállni, miként kell manőverezni a levegőben. Akkor határoztam el, hogy ezt én is meg akarom tanulni.
Mi volt az első lépés ahhoz, hogy ma azt mondhatod magadról, pilóta vagy?
Utánajártam az interneten, hol lehet elvégezni a pilótaképző tanfolyamot. Pozsonyban megtaláltam a megfelelő iskolát, s miután átestem a szükséges orvosi vizsgálatokon, megkezdhettem a felkészülést. Előbb az elméleti órákon kellett részt vennem. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy autóvezetői tanfolyamot, csak egy picit nehezebb.
Fizikát kell tanulni, a repülőgépek aerodinamikai tulajdonságait kell elsajátítani, repülési jogot stb.
Meg kell ismerni a reptér felszállópályáit, gurulóútjait. Ismerni kell a repülős nyelvezetet. Ahhoz, hogy valaki megszerezze az engedélyt, három vizsgát kell tenni. Van egy rádiós vizsga a Szlovák Telekommunikációs Hivatalban, egy másik a közlekedési hivatalban, ott elméleti részből – kilenc tantárgyból tesztelnek bennünket, a harmadik pedig maga a gyakorlati rész.
Ha nem tévedek, itt is különböző szintek vannak. Vagy megcsinálod a vizsgát és bármivel felszállhatsz, aminek szárnya van?
Természetesen nem. Alapvetően három kategória létezik, s azokon belül vannak még a típusvizsgák. Nekem private pilot licencem van, ami annyit jelent, hogy sétarepülőgépeket vezethetek, de ezzel az engedéllyel nem vagyok jogosult hivatásos pilótaként dolgozni, nem kérhetek fizetést.
A következő szint az ún. commercial pilot licence, ahol már lehet pénzért repülni.
A harmadik kategória az airline transport pilot licence, amely a nagy utasszállító repülőgépek vezetésére is feljogosít. A felsoroltakon belül pedig vannak az egyes típusvizsgák. Jelenleg öt géppel szállhatok fel a magasba. Ahhoz, hogy az alapképzés után szintet tudjak lépni, meg kell lennie 200 lerepült órának.
Ezért vállalsz sétarepüléseket?
Így össze tudom kötni a kellemest a hasznossal. Örülök, hogy másnak maradandó élményt tudok szerezni azzal, ha elviszem egy órára, és megmutatom neki, hogy néz ki fentről a hely, ahol él. Ezáltal is gyarapodnak az óraszámok, és egyre közelebb kerülök ahhoz, hogy a második szintű vizsgára is bejelentkezzek. Eleinte csak családi és baráti körben tudták, hogy ez a hobbim. Volt, akit többet kellett győzködni, volt, aki magától jelentkezett, hogy beüljön mellém.
Nem hirdettem, nem reklámoztam magam, hanem szájról szájra terjedt ennek a híre, és most már ismeretlenek is jelentkeznek sétarepülőzésre. Jelenleg mintegy 180 repült órám van, amit három év alatt teljesítettem.
Kiss Balázs teljes interjúját a KlikkOut-on olvashatják el!
