A szabadságharc dunaszerdahelyi emlékművénél összegyűlt szép számú ünneplőt a folyamatosan erősödő eső sem riasztotta el az emlékezéstől. Az ünnepi műsorban a szabadságharc és nemzetünk nagyjainak gondolatait idézék fel a Vámbéry Gimnázium, a Magángimnázium és a Novus Ortus Diákszínpad fiataljai, műsorukat pedig a Pántlika zenekar és Vásárúti Dalárda színesítette, miközben az Apró Csallóközi és a Kis Csallóközi is melengette a hideg záporban a lelkeket.*
Ezt követően Hájos Zoltán polgármester mondott ünnepi köszöntőt, amelyben kiemelte, hogy a 171 évvel ezelőtti események a mai felvidéki magyarság számára az összefogás tanulságát mutatják meg. „...különbözőség ellenére az arisztokraták, a polgárok és a jobbágyok összefogtak hazaszeretetüktől vezérelve, hogy önálló Magyarországot hozzanak létre. Így tudott együttműködni, Kossuth és Széchenyi, holott mindkettőjük másképpen gondolkodott és másképp gondolták a társadalmi változások megvalósítását. Mi pedig itt Felvidéken nem vagyunk képesek találni egy platformot, amely biztosítaná a felvidéki magyaroknak az egységes politikai érdekképviseletet. Miért is van szükségünk négy különböző politikai erőre, hogy egyetlen érdeket képviseljen? Ezáltal erőink szétforgácsolódnak, nem tudunk hatékony érdekképviseletet biztosítani magunknak, viszont biztos, hogy vannak olyan politikai érdekek, amelyeknek ez igencsak megfelel. Ahogyan Kossuth és Széchenyi félre tudták tenni eltérő nézeteiket, úgy biztosan mi is erre képesek lennénk, egy magasabb érdektől vezéreltetve, ez pedig a magyar nemzeti közösség megmaradása a szülőföldjén, a Felvidéken. Ha ezt nem lennénk képesek elérni, felmerül a kérdés, hiába való lett volna a magyar huszárok és katonák élete, amelyet a magyar szabadságért és függetlenségért áldoztak fel éppen az 1848-49-es forradalom idején?”
Köszöntője végén pedig hangsúlyozta, bízik a felvidéki magyarságban: „hiszek abban, hogy a Felvidéken élő magyar közösségnek van sikeres jövője, amelyet mi mindnyájan közösen építünk, lehet, hogy néha nem ártana belenézni a tükörbe, hogy meglássuk önmagunkat és megláthassunk az előre vezető utunkat, kiutat.”
Ezt követően Nagy Attila helytörténész mondott ünnepi beszédet, aki a szabadságharc kevesebb figyelmet kapó dunaszerdahelyi hőseire hívta fel a figyelmet.
„Hála Istennek, sokat hallhattunk a mártír Petőcz György Pozsony megyei alispánról, aki 500 honvédet újoncozott, és emiatt agyonlövetett, vagy Szini Sebő Alajos huszárőrnagy régi korokba illő lovagi vitézségéről a tábióbicskei csatában, amikor egykori barátját, Riedesel bárót a csatatéren párbajban legyőzte…
Arról azonban kevesebb szó esik – vagy talán mondjuk ki: felénk eleddig nem is nagyon hallottunk róla – hogy innen, ennek a városnak a kebeléből kiket emelt a haza oltárára az 1848-as forradalom forgószele. Olyan, mintha a múltunkra egy nagy, nehéz kabátot dobott volna valaki, s azt már leemelni oly nehéz, esetlen vagy fáradságos volna… Mert ki szólítja át a múlt sötét, elkopott, elhallgatott csendjéből az egykori 1848-as mindennapok dunaszerdahelyi hőseit?
Ki beszél gyermekeinknek majd a szerdahelyi Babirák Mátyás hadnagyról, Mihálcsek István hadnagyról, postamesterünkről, aki élelmezési tisztként a komáromi várban Klapka mellett szolgált, avagy ki említi meg a számukra Loóg Móric ügyvédünk nevét, a későbbi dunaszerdahelyi telekkönyv-vezetőét, aki vezérkari hadnagyként harcolt a komáromi várőrségnél, a 8. hadtestben?
Ki emlékeztet bennünket a huszonéves Zsitvay Gyula őrmesterre, aki a 19. Schwarzenberg gyalogezredből elszökve végül a 3. hadtest kötelékében maga is ott volt Világosnál, a szabadságharc végakkordjánál?” (Az ünnepi köszöntő és a beszéd is hamarosan teljes terjedelemben elérhető lesz portálunkon.)
Beszéde végén pedig hangsúlyozta, rövidesen elindítanak Dunaszerdahelyen egy olyan programot, amellyel többek között ezekre az elfeledett hőseinkre irányítják majd rá városunk, régiónk gyermekeinek a figyelmét.
Majd Nagy Péter, a pozsonyi magyar nagykövetség munkatársa olvasta fel Orbán Viktor magyar miniszterelnök levélbe foglalt gondolatait az ünneplőknek.
Ezt követően szervezetek képviselői elhelyezték az emlékezés koszorúit, majd a jelenlévők közösen elénekelték a Himnuszt.
Nézze meg részletes KÉPGALÉRIÁNKAT!
____________
*A műsorban a következők léptek fel:
Pántlika zenekar, Vásárúti Dalárda / Zsapka Zsolt vezetésével, Kis és Apró Csallóközi táncegyüttes / Oláh Attila és Fecske Renáta vezetésével, Művészeti Alapiskola tanulója: Varga Zaránd, az Egészségügyi Szakközépiskola diákjai: Keszegh Réka és Kósa Kristóf, a Vámbéry Gimnázium diákja: Rigó Terézia, valamint a Magángimnázium diákjai, s egyben a Novus Ortus Kamara Diákszínpad tagjai: Győri Virág, Hegyi Bence, Heringes William, Horváth Jázmin, Keszegh Ákos, Pápay Anna, Pavlik Kristóf, Pintes Orsolya, Sándor Norbert, Szabó Emma, Varga Zsolt, Rásó Gerald.
Az ünnepi műsort összeállította és rendezte: Takács Tímea
