A darabot Scheer Gábor, a társulat motorja és színésze alkalmazta színpadra, aki bevezetőjében elmondta, hogy bizony nem volt könnyű dolga Katona József mára talán avíttasnak ható nyelvezetével. Végül azt a megoldást választották, hogy megtartják a veretes dialógokat, de kortárs környezetbe, amolyan keresztapás miliőbe helyezik a jeleneteket.
Az egyes jeleneteket a játékmester Scheer (s egyben Biberach alakítója) értelmező kiegészítései kötötték össze, érthetőbbé téve a konfliktusok főbb mozgatórugóit. De diákjainknak is kijutott a drámából! Kisebb szerepeket kaptak, „kénytelenek” voltak hát személyesen belépni a Bánk bán világába. De ezzel még nem úszták meg, hiszen az előadás végeztével újabb feladatokat kaptak, melyek a dráma értelmezésére és elmélyítésére serkentették őket. Érdekes volt látni, hogyan oldódott fokozatosan szégyenlősségük a kezdeti megilletődöttség után, miképpen barátkoztak meg olyan helyzetekkel, melyek alapvetően térnek el a mindennapok szokványától.
A rivaldások által nyújtott adaptáció a pedagógusok számára is tartogat megbeszélnivalókat. Gondolhatunk itt például Otto (Pataky Ádám kiváló alakításában) és Biberach alakjára. Intrikáik és árulásaik ott folynak a szemünk előtt – mintha az ő nézőpontjuk érvényesülne leginkább a darabban, ablakot nyitva kortárs világunkra (is). Ezáltal a többiek karaktere is más kontúrokat kap: Bánk bán (Rédei Roland) tűnődőbb, melankolikusabb, Melinda (Szabó Manyi) kacérabb, Gertrudis (Sziklai Krisztina) pedig esendőbb, mint ahogy tankönyveinkből visszaköszönnek.
Vida Gergely, az iskola pedagógusa
Ezt már olvasta?
Aranyat érnek az orvosi piócák - egészségügyis diáklány országos sikere
November 13-14-én tizenkilencedik alkalommal szervezte...
