A darabot Scheer Gábor, a társulat motorja és színésze alkalmazta színpadra, aki bevezetőjében elmondta, hogy bizony nem volt könnyű dolga Katona József mára talán avíttasnak ható nyelvezetével. Végül azt a megoldást választották, hogy megtartják a veretes dialógokat, de kortárs környezetbe, amolyan keresztapás miliőbe helyezik a jeleneteket.
Az egyes jeleneteket a játékmester Scheer (s egyben Biberach alakítója) értelmező kiegészítései kötötték össze, érthetőbbé téve a konfliktusok főbb mozgatórugóit. De diákjainknak is kijutott a drámából! Kisebb szerepeket kaptak, „kénytelenek” voltak hát személyesen belépni a Bánk bán világába. De ezzel még nem úszták meg, hiszen az előadás végeztével újabb feladatokat kaptak, melyek a dráma értelmezésére és elmélyítésére serkentették őket. Érdekes volt látni, hogyan oldódott fokozatosan szégyenlősségük a kezdeti megilletődöttség után, miképpen barátkoztak meg olyan helyzetekkel, melyek alapvetően térnek el a mindennapok szokványától.
A rivaldások által nyújtott adaptáció a pedagógusok számára is tartogat megbeszélnivalókat. Gondolhatunk itt például Otto (Pataky Ádám kiváló alakításában) és Biberach alakjára. Intrikáik és árulásaik ott folynak a szemünk előtt – mintha az ő nézőpontjuk érvényesülne leginkább a darabban, ablakot nyitva kortárs világunkra (is). Ezáltal a többiek karaktere is más kontúrokat kap: Bánk bán (Rédei Roland) tűnődőbb, melankolikusabb, Melinda (Szabó Manyi) kacérabb, Gertrudis (Sziklai Krisztina) pedig esendőbb, mint ahogy tankönyveinkből visszaköszönnek.
Vida Gergely, az iskola pedagógusa
Ezt már olvasta?
A bársonyos forradalomra emlékezés jegyében kezdődött az idei Vámbéry Hét
Nyolc éves múltra tekint vissza a Vámbéry Ármin...
