Jelenlegi hely

Ne feledjük az aradi vértanúkat

Ezt már olvasta?

Publikálva: 2018, október 5 - 19:37 | Hírek
Péntek délután az 1848/49-es emlékműnél az aradi vértanúkra emlékeztek.
Ne feledjük az aradi vértanúkat

A megemlékezés elején Patassy Andrea szavalata hangzott fel, majd Hájos Zoltán polgármester beszédében az 1849-es eseményeket idézte fel. Elmondta: az október 6-i kivégzések nem jelentették a megtorlások végét, további áldozatok estek a császári erők áldozatává. Ez is mutatja, mennyire tartott az osztrák hatalom a magyar ellenállástól. Hájos hangsúlyozta, a magyarok azóta ugyan különböző módon, de minden korszakban megemlékeztek az aradi vértanúkról és a szabadságharc hőseiről. Ma már senki sem tiltja a megemlékezést, így békében hajthatunk fejet. Végül azt kérte a jelenkor emberétől, hogy ne feledjük őket!

A folytatásban az ünnepség műsorvezetője, Bíró Éva felelevenítette a 169 évvel ezelőtti történelmi események folyamatát, majd Csáky Pál, az Európai Parlament képviselője szólt az emlékezés résztvevőihez. Beszéde elején kiemelte, napjainkban a vértanúk kapcsán elsősorban a hűségről kell szólni, az elvekhez és a trikolórhoz fűződő hűségről. Emlékeztetett: a szabadságharc hősei nem árulták el a hazát, akkor is, ha tudták, halál vagy börtön vár rájuk. Méltósággal vállalták az utolsó pillanatig a sorsukat. A történelmet tanulva azt gondoljuk, könnyebb volt száz, kétszáz vagy ezer éve magyarnak lenni. Csáky figyelmeztett, köszönjük meg a sorsnak, hogy nem vár tőlük nagy áldozatot, csak, hogy maradjunk meg magyarnak, ragaszkodjunk a kultúrához, s tartsuk meg iskoláinkat.

„Felvidéki magyar közösségünk akkor lesz erős, ha össze akarunk, össze tudunk tartani” – hangsúlyozta, s emlékeztett nincs reménytelen helyzet, hiszen nem egész 18 évvel a szabadságharc leverése után a császárságnak is ki kellett egyeznie a magyarokkal. Az emlékezés résztvevőivel kapcsán pedig jelezte, nem baj, ha kevesebben vagyunk, ne panaszkodjunk, hiszen a kenyérkészítés alapja a kovász, s legyenek a jelenlévők is kovászok, akik át tudják ölelni az egész társadalmat.

Ezt követően a szervezetek képviselői az emlékezés koszorúit helyezték el az emlékműnél, majd Vadkerti Imre, a Kormorán frontembere énekelt. A megemlékezés a Himnusz eléneklésével fejeződött be.