Iván Péter, a Kortárs Magyar Galéria vezetője köszöntötte a megjelenteket, egyben örömét fejezte ki, hogy ilyen sokan jöttek el emlékezni Almási Róbertre.
„Almási Róbert olyan személy volt a Csallóközben, akit senkinek nem kell bemutatni. Festőművész volt, művészetszervező, művésztelep-szervező, a Nyugat-szlovákiai Képzőművészek Szövetségének elnöke, a Kortárs Magyar Galéria kuratóriumának alelnöke. El sem lehet mondani, mennyire hálás neki a KMG azért a sok éves munkáért, amit az intézményben tett és szervezőképességével hogy járult hozzá ahhoz, hogy a KMG sikeres legyen – és tette mindezt ingyenesen“ – mondta Iván Péter.
Egy művészről úgy lehet a legméltóképpen megemlékezni, hogy kiállítást szervezünk az alkotásaiból. Ez a kiállítás pedig nem az első és nem is az utolsó – ez biztos – tette hozzá a galéria vezetője, majd üdvözölte a megnyitó vendégeit, kiemelve az Almási család tagjait, Almási Jolánt, Karaffa Attila alpolgármestert, Robert Němečeket, a Nyugat-szlovákiai Képzőművészek Szövetségének elnökét, Szakáll Mária festőművészt, a kiállítás kurátorát, Borbély Károly, festőművészt, aki már sok Almási-kiállítást nyitott meg.
Borbély Károly megilletődötten kezdte megnyitó beszédét, hiszen régebben „Robi” mindig ott szokott lenni mellette.
„Az emlékek, miként a fiatalság, múlékonyak“ – idézte fel a festőművész, mellyel gondolatban máris vitába szállt – mert mint mondta, a galéria összes fala tele van emlékekkel.
„A művésznek az a sorsa, hogy tovább éljen, mert olyan nyomokat hagy az anyagban, amelyek gondolatait akár 500 évig is sugározzák.
Azok a gondolatok, amelyek tárgyiasultak, mibennünk visszhangoznak“ – folytatta gondolatait Borbély Károly, majd hozzátette:
„a művész élete, gondolatai, művei, amit hagyott maga után, mind a múlandósággal dacolnak“.
„Mindannyiunk feladata, hogy az utánunk jövő generációkkal megismertessük ezeket az értékeket, amiket itt láthatunk, amiket Robi teremtett. A fiatalabbak, akik nem ismerhették, azoknak csak egy név lesz – de azt kell elérni, hogy nekik is több legyen“ – folytatta ünnepi beszédét.
A galéria falain Almási Róbert különböző időszakaiból láthatunk munkákat. Láthatjuk azt, ahogy egyre haladt az oldottabb festőiség felé, ahogy azt is, ahogy a tájhullámok átalakultak női formákká. „Robi annyira magába szívta a gyönyörű Csallóköz szellemét, hogy akármit festett – a kedvenc formáin, idomain keresztül is azok a vizek csillantak föl, azok a fények szűrődtek át a lombok között – minden a szépségről szólt.“
A művészet sok mindennel foglalkozik, mégis akadnak művészek, akik csakis a szépséggel foglalkoznak, a felemelővel
– az ő ars poetikája ez volt – látni, érzeni, szeretni – emelte ki Borbély Károly.
Amit ő szépnek talált, felemelőnek, magasztosnak, azt megelevenítette, hogy mások is rögtön érezzék, amit ő akkor – erről szól a művészet.
„Az emlékképek tehát nem olyan múlandóak“ – utalt vissza megnyitója kezdő gondolatára a festőművész, majd azt kívánta, hogy a kiállítást látva mindenki idézzen fel sok szép emléket, amit megélt.
A kiállítás kurátora, Szakáll Mária festőművész szlovákul köszöntötte a megnyitó közönségét. Mint mondta, 300 képből választotta ki a kiállítás anyagát – Almási különböző időszakaiból, ám mindben van valami közös: mindegyiknél a Csallóközzel inspirálódott – ahogy képes volt a női szépséget is látni a természet vonalaiban.
„A képeken keresztül emlékezem minden találkozásunkra“ – hangoztatta meghatódva Szakáll Mária. „Ebben a hónapban lett volna 75 éves, de sajnos már 5 éve nincs köztünk. Ez az idő elég lett volna arra, hogy elfogadjuk, de nem olyan egyszerű ez – hiányzik nekünk – mindenhol, ahol találkoztunk, dolgoztunk.
Robi a régióhoz tartozott; nem hiszem, hogy volt olyan, aki nem ismerné a nevét“ – emelte ki a kiállítás kurátora.
„Azt kívánom, hogy érezzék jól magukat a képek nézegetése közben, hogy emlékezzenek rá“ – zárta szavait Szakáll Mária.
A kiállításmegnyitó hangulatát Kollár Katalin és Érsek Rezső csodás előadása emelte, az kedves emlékezés érzését hangjegyekbe öntve.
Az Almási-kiállítás 3 hétig, február 3-ig látogatható, a kiállított képek pedig megvásárolhatók – mondta zárszóként Iván Péter, majd a kiállítást megnyitottnak nyilvánítva beszélgetésre invitálta a jelenlévőket.
A megnyitón készült felvételeinket képgalériánkban tekinthetik meg.
-rovin-
Ezt már olvasta?
Szerdahelyi vonatkozásai is vannak Takács Gyula egykori 1848-as honvédtiszt naplójának
A nyargonc címmel jelent meg Takács Gyula egykori 1848-as...
Ünnepi gondolatok, baráti beszélgetések a vers ünnepén
Versekkel, anekdotákkal, színes gondolatokkal töltötték...
