Milyen előnyei vannak az egyes húsfajtáknak?

Annyi bizonyos, hogy nagy szükség van rájuk, fogyasztásuk során mégsem kell túlzásokba esni. Az ajánlás úgy szól, hogy húsokból napi 2-3 *egység, halakból heti 2 egység a megengedett. A mennyiség természetesen függ többek között az ember korától, egészségi állapotától, fizikai aktivitásától. A mennyiség mellett ugyanolyan fontos a minőség is. Ha tehetjük, kerüljük az élelmiszeripar által gyártott húskészítményeket. Ennek egyik módja a házilag gyártott húskészítmények, a másik módja a minél kevesebb adalékanyagok alkalmazó gyártók, kistermelők termékeinek felkutatása. Káros hatásait kiküszöbölve jobb kerülni a húsok zsíros részeit, nem beszélve az elkészítési módról is, ami nagyban meghatározza az egészségre gyakorolt hatásukat.

A húsokat alapvetően 2 csoportra oszthatjuk, a vörös és a fehér húsokra.

Vörös húsok alatt értjük a háziasított állatokból származó sertéshúst, marhahúst, bárányhúst és kecskehúst. 20-25 évvel ezelőtt még egészségtelenebbnek tartották a vörös húsfajtákat a fehér húsokkal szemben, de mára már bebizonyosodott, hogy ha reform konyhatechnológiai eljárással készítjük el, semmivel sem károsabb a fogyasztásuk. 

Előnyük, hogy magasabb tápanyagtartalommal rendelkeznek, több bennük a telített zsírsav, ez azonban szintén függ nem csak az állat fajától, fajtájától, hanem attól is, hogy az állat melyik testrészéről származik. Koleszterintartalmuk magasabb, ezért a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők számára nem ez a legjobb megoldás. Vitaminok közül az A, K, B12 és B6 viszont nagy számmal van jelen a vörös húsokban, ahogy a magnézium, a foszfor, a cink és a vörös színért felelős vas is. Ajánlott főzés előtt eltávolítani a látható zsírréteget, és zsírszegény sütési módot választani, mint párolás és főzés.

Sertéshús- Közkedvelt húsfajta, népszerűségében nemcsak az ára, hanem íze, színe és a rengeteg felhasználási módja is szerepet játszik, hiszen szinte minden része felhasználható. A fontos B1 vitaminból legnagyobb mennyiségben ebből a húsból juthatunk hozzá. A sertéshús legnemesebb része a szűzpecsenye, amely a sovány sertéskarajjal együtt akár egy zsírszegény diétába is beleillik. Az utóbbi időben egyre nagyobb népszerűségnek örvend a Magyarországon őshonos sertésfajta, a mangalica. Húsának élvezeti értéke igen magas, zsírjának koleszterintartalma viszont a közhiedelemmel ellentétben nem kevesebb, mint az általánosan elterjedt hízósertéseké.

Marhahús- Hazánkban kevésbé népszerű a marhahúsfogyasztás, ugyanis sokan félnek az elkészítésétől, és vannak, akik nem kifejezetten szeretik az erőteljesebb ízét. A marhahús egészséges tulajdonságai csak akkor érezhetők igazán, ha mértékkel fogyasztjuk és hangsúlyt fektetünk a minőségre.  Jelentős magnéziumtartalma elősegíti a test anyagcseréjét és növeli az immunitást. Linolsavat is tartalmaz, mely csökkenti a rossz koleszterinszintet, helyreállítja az izomtömeget, továbbá megakadályozza a zsírok lerakodását. A benne található kreatinin pedig elősegíti az izomtömeg fejlődését.

Bárányhús- Főként a 6-8 hetes korában levágott bárányhúsnak van a legnagyobb kereslete. Húsa omlós, fehér, zsírszegény. Minél idősebb a bárány, annál sötétebb és zsírosabb a húsa. Jelentős mennyiségű omega-3 zsírsavat tartalmaz. Könnyen emészthető, magas vastartalommal rendelkezik. Sportolóknak, kisgyermekeknek, vérszegénységben szenvedőknek és szív- és érrendszeri betegeknek kifejezetten ajánlott.

Kecskehús- Húsa nem faggyús, magas a tápértéke és könnyen emészthető. A diétás étkezés fontos eleme lehet. Hazánkban mégis sokan idegenkednek a fogyasztásától.

Vadhúsok is a vörös húsok kategóriájába tartoznak, mint a vaddisznó, a szarvas, az őz, a fácán. A vadak húsa évszázadok óta különlegességnek számít a gasztronómiában. Természetes körülmények között élő és táplálkozó állatok húsa jóval egészségesebb, hiszen nem tápon élnek, hanem antibiotikummentes és GMO (genetikailag módosított szervezet) mentes növényeket fogyasztanak. Húsuk nagyobb tápértékű, mint egy zárt térben tenyésztett állaté. 

Vaddisznó- Húsa nem hasonlítható a házisertéséhez, íze markánsabb, erőteljesebb. Fontos, hogy csak bevizsgált húst vásároljunk, így elkerülhető a **trichinellózis megbetegedés.

Szarvashús, őzhús- Húsuk sovány, magas fehérje- és vastartalommal rendelkezik. Érdemes a fiatalabb állatok húsát választani, mert puhábbak, omlósabbak és könnyebben emészthetőek.

Fácán- Húsa rendkívül ízletes, puha és csak az idősebb állatok húsát kell érlelni 1-2 napig. Kevés zsírtartalmának köszönhetően kalóriaszegény, ezért mind a cukorbetegek mind a diétázók táplálkozásába beilleszthető.

Fehér húsok közé soroljuk a csirkét, a pulykát, a kacsát és a házi nyulat. Általánosságban elmondható, hogy kisebb zsírtartalommal rendelkeznek, mint a vörös húsok, ám itt is nagy különbség van az egyes szárnyasok és azok részei között. A hizlalt liba és kacsa húsa és mája jelentős mennyiségű zsírral rendelkezik, míg a pulyka és a csirke mellrésze csak 1% zsírt tartalmaz. A szárnyasok bőre is megnöveli a bevitt zsírt, ezáltal a koleszterin mennyiségét, így azt érdemes eltávolítani fogyasztás előtt.

Csirkehús- A világ legtöbbet fogyasztott húsfajtája. Azért is népszerű, mert semleges ízének köszönhetően bármilyen módon és ízesítéssel elkészíthető. Az egyik legmagasabb fehérjetartalommal rendelkező hús, fogyasztása különösen ajánlott a zsírszegény étrendet követőknek.

Pulykahús- Népszerű zsírszegény húsféle. Legértékesebb része a melle. Többszörösen telítetlen zsírsavakban rendkívül gazdag.

Kacsahús, libahús- Zsírosabb baromfihúsnak számít, de B vitamin tartalma jelentősebb a többi szárnyashoz képest. A benne található szelén pedig az idegrendszer és immunrendszer állapotára gyakorol jótékony hatást.

Nyúlhús- A nyúl a magas fehérjetartalom mellett minimális zsírral rendelkezik. A benne található tápanyagok pedig 30%-kal jobban hasznosulnak, mint a csirkehús esetében. 

 A gyakran fogyasztott csirke helyett érdemes rendszeresen az étrendünkbe építeni.

*1 egységnyi hús: 100 g (nyers, tisztított) sovány baromfi-, sertés-, marhahús

1 egységnyi hal: 120-150 g (nyers, tisztított) hal. 

**Trichinellózis- Egy élősködő fonálféreg általi megbetegedés, amely az emlősök bélcsatornájában és izomzatában él. Emberre is veszélyes, halálos kimenetelű lehet.

Danáč Gabriella