A tüdőgyulladásokat leegyszerűsítve két csoportba oszthatjuk: az eddig leginkább előforduló baktériumok okozta tüdőgyulladásra, illetve a mostanság tapasztalt vírus okozta változatra.
Két tüdőgyulladás abban is különbözhet egymástól, hogy azt a beteg társaságban, munkában kapta el, vagy kórházi tartózkodása idején.
Hogyan lehet a betegséget elkapni?
Nos, az fertőzésként terjed az emberek között, tehát fertőzött embertől kapható el. Előfordulhat azonban közvetett úton történő fertőzés is, amikor a fertőzést egy kevésbé rendben tartott klímaberendezés közvetíti. Sőt az sem ritka, hogy a baktérium egy ideje már az ember szervezetében van, de csak akkor támad, ha a gazdatest immunrendszere bármilyen okból legyengül.
Koronavírus esetén gyakran beszélünk kétoldali tüdőgyulladásról! Mit jelent ez?
A tüdő páros szerv. Ha csak az egyik oldala betegszik meg, a másik képes ellátni az életfunkcióit, ám ha mindkettő, az veszélyezhetetheti az illető életét, mert gond léphet fel a vérgázok, az oxigén és a széndioxid cseréjénél.
Milyen a lefolyása a bakteriális fertőzés eredményeként kialakult tüdőgyulladásnak, és milyen a koronavírus okozta betegségnek?
A bakteriális fertőzés eredményeként kialakuló tüdőgyulladás általában csak a tüdő egyik oldalát érinti, ritkábban mindkettőt. A beteg általában nincs életveszélyben, míg a koronavírus-fertőzés a tüdő mindkét oldalát érinti, és gyakran a paciensek az életükért küzdenek, hiszen a tüdő elveszíti a szervezet oxigénellátásának funkcióját.
Ha a gyulladás nagy felületet érint, akkor a tüdő megváltoztatja sűrűségét, nem lesz levegős. A betegnek nehéz a légzése, oxigénhiányban szenved. Erős a gyanúnk, hogy a röntgen- vagy CT-vizsgálatok során észlelt változások nemcsak a gyulladás jelei lehetnek, hanem érkárosodás és véralvadás is történik a tüdőben.
A cikk folytatását elolvashatják a Ma.sk portálon.
forrás: ma7.sk / Zsebik Ildikó
