Az ökotudatosság és az egészséges életmód mindig is fontos szerepet töltött be a gyermekek nevelésében és oktatásában. Bíró Éva első cikkében a Zöld iskola nevű nevelési program tevékenységét mutatja be, melynek célja, hogy hozzájáruljon a környezeti problémák megoldásához. Második cikkében az élelmiszer-intolerancia és közétkeztetés kap kiemelkedő szerepet. Szintén fontos ökotudatos tevékenységről ír Tóth Rita és Virágos Erzsébet, akik összefoglalják, hogy milyen feladatok várnak az iskolákra a szelektív hulladékgyűjtésen túl. Jantner Anna és Zsemberovszky Zita írásukban egy egészségtudatossággal foglalkozó iskolai projektet mutatnak be. Az egészséges életmód további fő összetevője a helyes táplálkozás. De milyen is a helyes és fenntartható táplálkozás? Erre a kérdésre próbál választ adni cikkében Bartos Krisztina. Mit tehetünk gyermekeink egészségéért az influenzaszezon idején? Ezzel kapcsolatban pedig Kosár Kinga ad tanácsokat. Ha már egészség, a mozgás sem maradhat el, Vörös Mária írásában a mozgásfejlesztéssel foglalkozik. Štefkovič Patasi Ágnes pedig elmondja, mi a helyzet a mentális egészséggel a katedrán innen és túl.
A márciusi-áprilisi Katedrában a fő témakörökön kívül helyett kapnak még a pszichológiát, nevelést, oktatást érintő témák is, például: vajon hasznos, ha egy gyereket pofonnal nevelnek? Nagy Mészáros Krisztina cikkében a fizikai bántalmazás hatásaival kapcsolatos kutatásokkal foglalkozik. Téma lesz a mostanában egyre népszerűbb snüssz is, amiről Rásó Anikó nyújt tájékoztatást. Folytatódik Juhász Valéria előző lapszámban megkezdett cikksorozata, amiben a számolási képesség fejlődése kerül terítékre. Magyar Ágnes írásában a fogalmazástanítás kapcsán gyakorló pedagógusokat faggat ki. A lapszámban még ellátogathatunk a Szaharára és környékére, illetve a II. Országos és Egyetemes Tanügyi Kongresszus részleteit ismerhetjük meg Csicsay Alajos cikkeiből.
A közeledő pedagógusnap alkalmából a Katedra folyóirat két, pedagógushivatásról szóló tanulmánnyal köszönti fel a nevelőket-oktatókat. Váradi-Kusztos Györgyi, Veréb Lilla és Fehér Ágota írásából a pedagógushivatást mint segítő hivatást gondolhatjuk végig, Pap Ferenc és Fehér Ágota pedig egy keresztyén tanítónő pedagógiai példáját mutatja be írásában.
A pedagógusok számára két recenzió is kínál szakkönyvajánlást: Cs. Nagy Lajos új anyanyelvi gyakorlókönyveit Misad Katalin mutatja be, Márkus Éva pedig egy nyelvű mesekönyvről ír beszámolót. A lapszámban két énekkar is beszámol munkásságáról: a kassai Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola kórusainak jubileumáról Sirilo Eszter ír, Stirber Lajos pedig a komáromi GAUDIUM vegyeskart mutatja be.
A Katedra folyóirat ezúttal is teret kínált a felvidéki oktatási-nevelési kérdésekkel foglalkozó intézmények, szervezetek bemutatkozásának, tudósításainak. A Selye János Gimnázium diákjai számos versenyen vettek részt, melyeket sikeres eredményekkel zártak, lapszámunkban ezekről olvashatunk beszámolókat. A márciusi-áprilisi duplaszámot a szokásos módon egy hazai oktatási-nevelési intézmény bemutatása zárja, amely ezúttal a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Gimnázium.
A digitális folyóirat megjelenését a Kisebbségi Kulturális Alap és a Magyar Tudományos Akadémia támogatja. A XXXII. évfolyam 7–8. száma ingyenesen elérhető a folyóirat honlapján: https://katedra.sk/folyoirat/.
Herczog Rita
Ezt már olvasta?
Zenetagozat nyitását tervezik a Kodály Alapiskolában
Takács Iveta, július 1-től megbízott igazgatóként, január...
