Már akkor képző- és előadóművészek, közismert és híres személyiségek, politikusok kedvelt helye volt az az étterem, amit 1910-ben Gundel Károly hosszú távra bérbe vett Budapest székesfővárostól. A világszerte jól ismert Gundel étterem alapjait Wampetics Ferenc fektette le, akinek első vendéglője, a Tyúkketrec, ami a mai Benczúr és Rippl-Rónai utca sarkán volt. Wampetics pedig a cégérét, a Tyúkketrecet átvitte magával a Városligetbe is, ahol 1889-ben hozta létre éttermét, aminek ma is látható épületét 1894-ben építtette fel – na, később ezt vette át a fővárostól bérleményként Gundel Károly.
A Wampetics már-már szimbiózisban létezett az állatkerttel – fogalmazott Saly Noémi. A boldog békeévekben, amikor a ligetben fiákerek és úrlovasok nyüzsögtek, kimenős katonák grasszáltak és csinos hölgyek sétáltak, a városligeti tó partján egyszerre akár 5000 vendég is helyet foglalhatott az egymás mellett elhelyezkedő Wampetics étterem, Weingruber kávéház és Gerbaud cukrászda asztalainál.
A magyarországi Gundel család névadási szokásaival hosszú idő után – egyelőre legalább is úgy tűnik – szakító legifjabb Gundel Károly (a fiait Tamás és Fülöp névre keresztelték) elmondta, hogy főként a nagymamájával tudott beszélgetni a régi idők sztorijairól. A bajorországi Ansbachból, egy jónevű pékcsaládból származó Gundel János (eredeti nevén Johann Adam Michael) 1857-ben, 13 évesen jött Budára szerencsét próbálni. Egész jól sikerült.
Egyébként a Gundel név elég hétköznapi Ansbachban; az ottani telefonkönyben több Gundel szerepel, mint Kovács a budapestiben – fogalmazott Gundel Károly. Dédapja szívvel-lélekkel és nem utolsó sorban szaktudással vezette az éttermet, hogy hamar fogalommá vált a Gundel név. Saly Noémi hozzátette, az ő nevéhez fűződik a magyarországi vendéglátóipari oktatás létrejötte is, illetve ő maga négynyelvű vendéglátós szótárat állított össze és egy olyan szakácskönyvet írt, amit mindig a mai napig újra és újra kiadnak.
Gundeléknek olyannyira jól ment, olyan kitűnő érzékkel volt megáldva, hogy Budapest főváros később rá bízta a Gellért Szálló és a Royal Szálló éttermének vezetését is. L. Péterfi Csaba azon kérdésére, hogy „Mitől lett Gundel a Gundel?”, Gundel Károly nem tudott határozott választ adni: „Valójában nehéz kérdés. Nemcsak akkor, de ma is Gundel a Gundel. Hogy miért, nem tudom.”
Érdekesség, hogy 1939-ben az ifjú Gundel Károly étterme lett a New York-i világkiállítás magyar pavilonjának hivatalos étterme. Ezek után írta a The New York Times: „A Gundel vendéglő nagyobb, jobb hírverés Budapest számára, mint egy hajórakomány turistaprospektus.”
A hírnévért azonban keményen meg is dolgoztak! Ételek sokasága köthető a Gundel névhez. A legtöbben persze a híres palacsintára gondolnak, ám pont az nem az ő ötletük volt, hanem Márai Sándor feleségéé, Loláé, így Márai-palacsinta néven szerepelt az akkori étlapon. Ám a második világháború után a külföldre emigrált Márai neve nem maradhatott továbbra is az étlapon; így lett gyorsan átkeresztelve Gundel-palacsintára. Csak néhány a legfontosabbak közül: a Gundel-fogas, -tokány, -saláta, Jókai-bableves, Feszty-bifsztek vagy a palócleves.
Saly Noémi ezt azzal egészítette ki, hogy a magyar konyha „megszelidítése” nekik köszönhető. Az, hogy a magyar ételekhez ne csak a csípős íz vagy a zsírban tocsogó kaja képe társuljon, roppant sokat tettek. Például a francia és az olasz konyha kifinomultságát is behozták Magyarországra. Olyan, hogy magyar konyha, valójában nincs. Az egy “multikulti” – mondta. A török és a balkáni ízek ugyanúgy jelen vannak, mint a német. Sokan azt hiszik, a levesek szeretete magyar szokás. Nos, nem, azt a németektől vettük át, ahogyan a rántás alkalmazását is, addig a magyarok kenyérrel sűrítették az ételeiket…
Érdekesség, hogy az emberek zöme még mindig azt hiszi, hogy az ő tulajdonukban van a Gundel étterem – mesélte Károly. Pedig azt 1949-ben államosították, és nem kapták vissza a rendszerváltozás utáni kárpótlás során. Az éttermet és magát az épületet még 1988-ban 8 millió dollárért eladták, a család később a jó kapcsolat fenntartása érdekében hozzájárult a névhasználathoz.
A Gundel család tagjai általában mindig sikeresen boldogultak a történelem folyamán, és ki itt, ki ott alkotott maradandót. Sokaknak nem egyértelmű például, hogy mind Gundel Katalin gyermekei voltak: Latinovits Zoltán, Frenreisz (művésznevén Bujtor) István és Frenreisz Károly…
Tatár Attila
