Már akkor képző- és előadóművészek, közismert és híres személyiségek, politikusok kedvelt helye volt az az étterem, amit 1910-ben Gundel Károly hosszú távra bérbe vett Budapest székesfővárostól. A világszerte jól ismert Gundel étterem alapjait Wampetics Ferenc fektette le, akinek első vendéglője, a Tyúkketrec, ami a mai Benczúr és Rippl-Rónai utca sarkán volt. Wampetics pedig a cégérét, a Tyúkketrecet átvitte magával a Városligetbe is, ahol 1889-ben hozta létre éttermét, aminek ma is látható épületét 1894-ben építtette fel – na, később ezt vette át a fővárostól bérleményként Gundel Károly.
A Wampetics már-már szimbiózisban létezett az állatkerttel – fogalmazott Saly Noémi. A boldog békeévekben, amikor a ligetben fiákerek és úrlovasok nyüzsögtek, kimenős katonák grasszáltak és csinos hölgyek sétáltak, a városligeti tó partján egyszerre akár 5000 vendég is helyet foglalhatott az egymás mellett elhelyezkedő Wampetics étterem, Weingruber kávéház és Gerbaud cukrászda asztalainál.
A magyarországi Gundel család névadási szokásaival hosszú idő után – egyelőre legalább is úgy tűnik – szakító legifjabb Gundel Károly (a fiait Tamás és Fülöp névre keresztelték) elmondta, hogy főként a nagymamájával tudott beszélgetni a régi idők sztorijairól. A bajorországi Ansbachból, egy jónevű pékcsaládból származó Gundel János (eredeti nevén Johann Adam Michael) 1857-ben, 13 évesen jött Budára szerencsét próbálni. Egész jól sikerült.
Egyébként a Gundel név elég hétköznapi Ansbachban; az ottani telefonkönyben több Gundel szerepel, mint Kovács a budapestiben – fogalmazott Gundel Károly. Dédapja szívvel-lélekkel és nem utolsó sorban szaktudással vezette az éttermet, hogy hamar fogalommá vált a Gundel név. Saly Noémi hozzátette, az ő nevéhez fűződik a magyarországi vendéglátóipari oktatás létrejötte is, illetve ő maga négynyelvű vendéglátós szótárat állított össze és egy olyan szakácskönyvet írt, amit mindig a mai napig újra és újra kiadnak.
Gundeléknek olyannyira jól ment, olyan kitűnő érzékkel volt megáldva, hogy Budapest főváros később rá bízta a Gellért Szálló és a Royal Szálló éttermének vezetését is. L. Péterfi Csaba azon kérdésére, hogy „Mitől lett Gundel a Gundel?”, Gundel Károly nem tudott határozott választ adni: „Valójában nehéz kérdés. Nemcsak akkor, de ma is Gundel a Gundel. Hogy miért, nem tudom.”
Érdekesség, hogy 1939-ben az ifjú Gundel Károly étterme lett a New York-i világkiállítás magyar pavilonjának hivatalos étterme. Ezek után írta a The New York Times: „A Gundel vendéglő nagyobb, jobb hírverés Budapest számára, mint egy hajórakomány turistaprospektus.”
A hírnévért azonban keményen meg is dolgoztak! Ételek sokasága köthető a Gundel névhez. A legtöbben persze a híres palacsintára gondolnak, ám pont az nem az ő ötletük volt, hanem Márai Sándor feleségéé, Loláé, így Márai-palacsinta néven szerepelt az akkori étlapon. Ám a második világháború után a külföldre emigrált Márai neve nem maradhatott továbbra is az étlapon; így lett gyorsan átkeresztelve Gundel-palacsintára. Csak néhány a legfontosabbak közül: a Gundel-fogas, -tokány, -saláta, Jókai-bableves, Feszty-bifsztek vagy a palócleves.
Saly Noémi ezt azzal egészítette ki, hogy a magyar konyha „megszelidítése” nekik köszönhető. Az, hogy a magyar ételekhez ne csak a csípős íz vagy a zsírban tocsogó kaja képe társuljon, roppant sokat tettek. Például a francia és az olasz konyha kifinomultságát is behozták Magyarországra. Olyan, hogy magyar konyha, valójában nincs. Az egy “multikulti” – mondta. A török és a balkáni ízek ugyanúgy jelen vannak, mint a német. Sokan azt hiszik, a levesek szeretete magyar szokás. Nos, nem, azt a németektől vettük át, ahogyan a rántás alkalmazását is, addig a magyarok kenyérrel sűrítették az ételeiket…
Érdekesség, hogy az emberek zöme még mindig azt hiszi, hogy az ő tulajdonukban van a Gundel étterem – mesélte Károly. Pedig azt 1949-ben államosították, és nem kapták vissza a rendszerváltozás utáni kárpótlás során. Az éttermet és magát az épületet még 1988-ban 8 millió dollárért eladták, a család később a jó kapcsolat fenntartása érdekében hozzájárult a névhasználathoz.
A Gundel család tagjai általában mindig sikeresen boldogultak a történelem folyamán, és ki itt, ki ott alkotott maradandót. Sokaknak nem egyértelmű például, hogy mind Gundel Katalin gyermekei voltak: Latinovits Zoltán, Frenreisz (művésznevén Bujtor) István és Frenreisz Károly…
Tatár Attila
Ezt már olvasta?
Tamara és önkéntesek segítik, hogy legyen mindenki válogatós
Az RDE Harghita Kft. hulladékgazdálkodási vállalat által...
Budapesti, felvidéki, vajdasági és székelyföldi osztályok a Határtalanul vetélkedő dobogóján
Budapesti, felvidéki, vajdasági és székelyföldi osztályok...