A savanyú káposzta meglepően régi étel, már az ókorban is készítettek fermentált zöldségeket. A hűtés, fagyasztás vagy más konzerválási eljárások sokáig nem voltak elérhetőek, vagy ha igen, rendkívül költségesek voltak. A fermentáláshoz azonban sokkal kevesebb speciális eszközre és alapanyagra van szükség.
Rostban, vitaminban gazdag
A legrégebbi savanyú káposztához rizsecetet, illetve bort használtak, manapság viszont a só az egyetlen tartósítószer, emellett általában valamilyen baktériumkultúrát adnak még a vékonyra szeletelt káposztához, ami elősegíti az erjedési folyamatokat. A savanyú káposztának számtalan variációja van, ízesíthető különböző fűszerekkel, keverhető más zöldségekkel, gyümölcsökkel is. Nyersen és főzve egyaránt ízletes fogások készíthetőek belőle, de az egészségünkre gyakorolt pozitív hatásai jobban érvényesülnek, ha nem tesszük ki hőhatásnak a savanyú káposztát.
A savanyú káposzta kalóriatartalma alacsony, 100 grammjában mindössze 19 kalória van, így a diétázóknak is ideális.
Különösen magas a B6-, a K- és a C-vitamin tartalma, de vasat, mangánt, rezet és káliumot is találhatunk benne, továbbá a rosttartalma is viszonylag magas. A fermentáció során jótékony hatású mikrobák képződnek benne, melynek köszönhetően a savanyú káposzta különösen jót tesz a bélrendszer egészségének. A benne található probiotikum ráadásul a többi tápanyag felszívódását is segíthetik.
Az emésztőrendszer és az immunrendszer támogatója
A bélrendszerünkben több tízmilliárd mikroorganizmus található, melyeket összefoglaló néven bélflórának nevezünk.
Egyes becslések szerint ezeknek a mikrobáknak a száma akár tízszerese is lehet a saját sejtjeinkének. A bélflóra egy sor fontos biokémiai folyamatban vesz részt, többek között segít az elfogyasztott étel feldolgozásában, de az immunrendszerünknek is fontos részét képezi. Egyre több kutatás talál bizonyítékot arra is, hogy az egészséges bélflóra az agyműködésre is hatással van. A bélflóra összetétele, a jótékony mikrobák száma egyénenként eltérő lehet, és számos dolog befolyásolja. Ha valamiért felborul ennek egyensúlya, és a „rossz” baktériumok elszaporodhatnak, annak jól érzékelhető következményei lesznek, az emésztési zavaroktól a hangulatingadozáson át a fertőzésekre való fokozottabb fogékonyságig.
A probiotikumokat tartalmazó ételek, mint amilyen a savanyú káposzta, segítenek helyreállítani ezt a felborult egyensúlyt.
Nagy mennyiségű élő, jótékony hatású mikrobát tartalmaznak, melyek a bélrendszerbe kerülve képesek megtelepedni. A savanyú káposzta rendszeres fogyasztásával megelőzhetőek olyan problémák, mint a hasmenés, a puffadás, a székrekedés vagy a túlzott gázképződés.
A savanyú káposzta több irányból is képes támogatni az immunrendszerünk működését, részben a benne található vitaminokkal, részben pedig a probiotikumokkal.
Rendszeres fogyasztásával csökkenthetjük a fertőző betegségek kialakulásának esélyét, de ha el is kapunk valamilyen fertőzést, a gyógyulást is felgyorsíthatjuk. Különösen ajánlott a savanyú káposzta azoknak, akik antibiotikumot szedtek, hiszen ez a gyógyszer sajnos nemcsak a betegséget okozó baktériumokat pusztítja el, de a bélrendszerben élő, jótékony mikrobákat is.
ma7.sk
Ezt már olvasta?
A Boldog Salkaházi Sára Imakilenced 9. állomása
A Pázmaneum Társulás és a Dunaszerdahelyi Római Katolikus...